A rendszervĂĄltĂĄs előtti utolsĂł ĂŠvtizedben jĂĄrunk MagyarorszĂĄgon, mĂĄr nem diktatĂşra, mĂŠg nem demokrĂĄcia. A politika ĂŠs a kĂśzĂŠlet viszonyai, ĂĄllapota a hazai filmesek munkĂĄira is rĂĄnyomta a bĂŠlyegĂŠt. De ennek ellenĂŠre, vagy ĂŠppen ezĂŠrt, szĂĄmos emlĂŠkezetes film kĂŠszĂźlt ebben az időszakban.

A pogĂĄny Madonna (1980)

ÖtvĂśs CsĂśpi ĂŠs Kardos doktor első Ăźgye. Akkoriban sokan fintorogva fogadtĂĄk a filmet, a Bud Spencer ĂŠs Terence Hill filmjeire emlĂŠkeztető verekedős, poĂŠnkodĂłs mozi, mĂŠgis maradandĂłnak, emlĂŠkezetesnek bizonyult. LĂĄttunk mĂĄr ostobĂĄbb ĂŠs bĂŠnĂĄbb lopĂĄsokat is a magyar ĂŠs a nemzetkĂśzi filmtĂśrtĂŠnetben. Sok elĂŠgedett nĂŠző, valamint szĂĄmos folytatĂĄs bizonyĂ­tja azt, hogy Bujtor IstvĂĄn ĂŠs Kern AndrĂĄs pĂĄrosa igencsak műkĂśdőkĂŠpes.

Mephisto I-II (1981)

SzabĂł IstvĂĄn alkotĂĄsĂĄnak kĂŠtsĂŠgtelenĂźl helye van a nyolcvanas ĂŠvek legemlĂŠkezetesebb magyar filmjeinek listĂĄjĂĄn. Sem előtte, sem utĂĄna nem volt kĂŠpes magyar film ekkora nemzetkĂśzi karriert befutni. 1982-ben Oscar-dĂ­jat kapott a legjobb kĂźlfĂśldi film kategĂłriĂĄban. A főbb szerepekben Klaus-Maria Brandauer ĂŠs Cserhalmi GyĂśrgy, az operatőr pedig SzabĂł IstvĂĄn ĂĄllandĂł alkotĂłtĂĄrsa, Koltai Lajos volt.

Ripacsok (1981)

„ …egyedĂźl nem megy, ha-ha-ha-ha... ” – Ă­gy hangzik a refrĂŠn vĂŠge. Ha nem is lĂĄtta mindenki, Garas Dezső ĂŠs Kern AndrĂĄs duettje mindenkĂŠppen emlĂŠkezetes. SĂĄndor PĂĄl keserĂŠdes hangulatĂş filmjĂŠhez Presser GĂĄbor szerzett zenĂŠt. Stock ĂŠs Salamon, a kĂŠt jĂł barĂĄt rĂŠgĂłta szĂłrakoztatja egyĂźtt a kabarĂŠ kĂśzĂśnsĂŠgĂŠt, ĂĄm „meglepő mĂłdon” egy csinos, fiatal lĂĄny feltűnĂŠse veszĂŠlyezteti barĂĄtsĂĄgukat.

MegĂĄll az idő (1981)

GothĂĄr PĂŠternek, a film rendezőjĂŠnek ĂŠs alkotĂł tĂĄrsainak bizonyĂĄra „kĂśnnyű” dolguk volt, amikor egy 56-ot is ĂŠrintő tĂśrtĂŠnetet kellett elfogadtatniuk a stĂşdiĂł vezetősĂŠgĂŠvel. De szerencsĂŠre sikerĂźlt, mĂŠghozzĂĄ olyan jĂłl, hogy beleillik ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsunkba. A hatvanas ĂŠvek kĂĄdĂĄri MagyarorszĂĄgĂĄnak vilĂĄgĂĄt ismerhetjĂźk meg, bĂśrtĂśnből szabadult nevelőapa, disszidĂĄlĂĄs (egy lopott autĂłval Dini ĂŠs Magda nyugatra indul), ĂŠs szĂłl a rock and roll.

JĂłb lĂĄzadĂĄsa (1983)

Zenthe Ferenc tehetsĂŠge nemcsak Taki bĂĄcsikĂŠnt ĂŠs a Tenkes kapitĂĄnyakĂŠnt maradt fent mozgĂłkĂŠpen, hanem az Oscar-dĂ­jra jelĂślt JĂłb lĂĄzadĂĄsĂĄban nyĂşjtott alakĂ­tĂĄsa is maradandĂł. A zsidĂł JĂłb (Zenthe Ferenc), felesĂŠgĂŠvel, RĂłzĂĄval (Temessy HĂŠdi) 1943-ban ĂśrĂśkbe fogadnak egy LackĂł nevű fiĂşt, aki viszont katolikus. De egy nap JĂłbot ĂŠs RĂłzĂĄt elhurcoljĂĄk, szĂ­vbe markolĂł tĂśrtĂŠnet a magyar tĂśrtĂŠnelem szĂ­vszaggatĂł időszakĂĄrĂłl.

Te rongyos ĂŠlet (1983)

BacsĂł PĂŠter a magyar filmszakma megkerĂźlhetetlen alakja volt, a Te rongyos ĂŠlet pedig kihagyhatatlan a nyolcvanas ĂŠvek filmjeiből. SzirĂĄky Lucy (Udvaros Dorottya) osztĂĄlyideg, Ă­gy kitelepĂ­tĂŠs vĂĄr rĂĄ, azonban az Ăźnnepelt primadonna nem tĂśrik meg lelkileg, ugyanolyan kemĂŠnyen tűri sorsĂĄt, mint amilyen erőteljesen jĂĄtszik a szĂ­npadon. Udvaros Dorottya remekel, Kern AndrĂĄs pedig jĂłfej, mint mindig.

EgĂŠszsĂŠges erotika (1985)

BĂĄr sok jĂł magyar vĂ­gjĂĄtĂŠk van, mĂŠgis kevĂŠs az, amelyiken ennyit lehetne jóízűen nevetni, kĂźlĂśnĂśsen a nyolcvanas ĂŠvekben kĂŠszĂźlt filmek kĂśzĂśtt. TĂ­mĂĄr PĂŠter ekkor mĂŠg nem hĂłdĂ­totta meg az orszĂĄgot CsinibabĂĄjĂĄval, de Rajhona ÁdĂĄm, Koltai RĂłbert ĂŠs Haumann PĂŠter triumvirĂĄtusĂĄval felszerelkezve az első csatĂĄt megnyerte. Ha valakinek rossz napja van, azonnal nĂŠzze meg, ha mĂĄs nem is, Rajhona ÁdĂĄm arckifejezĂŠse, mikĂśzben meztelen nők kukkolĂĄsa kĂśzben egy doboz kefirt rĂĄz, biztosan elkergeti a rosszkedvet.

MacskafogĂł (1986)

Azt hiszem, kijelenthetjĂźk, hogy a magyar filmeseknek az ĂĄtlagosnĂĄl jobban megy a humor ĂĄbrĂĄzolĂĄsa filmjeikben, legyen akĂĄr ĂŠlőszereplős vagy – mint esetĂźnkben is – animĂĄciĂłs az alkotĂĄs. Akik lĂĄttĂĄk Ternovszky BĂŠla MacskafogĂłjĂĄt, biztosan fel tudnak idĂŠzni legalĂĄbb 2-3 poĂŠnt belőle. Ez termĂŠszetesen a sok, kivĂĄlĂł szĂ­nĂŠsznek is kĂśszĂśnhető, akik a hangjukat adtĂĄk a kĂźlĂśnbĂśző karakterekhez. Igazam van, Safranek?

SzamĂĄrkĂśhĂśgĂŠs (1987)

Az ĂŠvszĂĄm jelzi, hogy kĂśzeledĂźnk a rendszervĂĄltĂĄshoz, Ă­gy az 1956-os esemĂŠnyek is szabadabban jelennek meg GĂĄrdos PĂŠter filmjĂŠben. Egy csalĂĄd tĂśbb generĂĄciĂłjĂĄnak bemutatĂĄsĂĄval lĂĄthatjuk az akkori tĂśrtĂŠnĂŠseket, Ă­gy egy emberkĂśzeli film szĂźletett Garas Dezső ĂŠs TĂśrőcsik Mari emlĂŠkezetes alakĂ­tĂĄsĂĄval.

EldorĂĄdĂł (1988)

Eperjes KĂĄroly lehengerlő alakĂ­tĂĄsĂĄval zĂĄrjuk listĂĄnkat, BeremĂŠnyi GĂŠza filmjĂŠnek mindenkĂŠppen helye van a maradandĂł filmek kĂśzĂśtt. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn, 1945-ben kezdődik tĂśrtĂŠnetĂźnk ĂŠs a budapesti feketepiacon ĂŠs a korszak Ă­nsĂŠges, bĂşs kĂśrĂźlmĂŠnyeinek bemutatĂĄsĂĄn keresztĂźl eljutunk 1956-ig. És vajon miĂŠrt EldorĂĄdĂł a cĂ­me egy MagyarorszĂĄgon, a 40-50-es ĂŠvekben jĂĄtszĂłdĂł filmnek? TermĂŠszetesen ez is kiderĂźl…