A rendszerváltás előtti
utolsó évtizedben járunk Magyarországon, már nem diktatúra,
még nem demokrácia. A politika és a közélet viszonyai,
állapota a hazai filmesek munkáira is rányomta a bélyegét.
De ennek ellenére, vagy éppen ezért, számos emlékezetes film
készült ebben az időszakban.
A pogány Madonna (1980)
Ötvös Csöpi és Kardos
doktor első ügye. Akkoriban sokan fintorogva fogadták a
filmet, a Bud Spencer és Terence Hill filmjeire emlékeztető
verekedős, poénkodós mozi, mégis maradandónak,
emlékezetesnek bizonyult. Láttunk már ostobább és bénább
lopásokat is a magyar és a nemzetközi filmtörténetben. Sok
elégedett néző, valamint számos folytatás bizonyítja azt,
hogy Bujtor István és Kern András párosa igencsak
működőképes.
Mephisto I-II (1981)
Szabó István
alkotásának kétségtelenül helye van a nyolcvanas évek
legemlékezetesebb magyar filmjeinek listáján. Sem előtte,
sem utána nem volt képes magyar film ekkora nemzetközi
karriert befutni. 1982-ben Oscar-díjat kapott a legjobb
külföldi film kategóriában. A főbb szerepekben Klaus-Maria
Brandauer és Cserhalmi György, az operatőr pedig Szabó
István állandó alkotótársa, Koltai Lajos volt.
Ripacsok (1981)
„ …egyedül
nem megy, ha-ha-ha-ha... ” – így hangzik a
refrén vége. Ha nem is látta mindenki, Garas Dezső és Kern
András duettje mindenképpen emlékezetes. Sándor Pál
keserédes hangulatú filmjéhez Presser Gábor szerzett zenét.
Stock és Salamon, a két jó barát régóta szórakoztatja együtt
a kabaré közönségét, ám „meglepő módon” egy
csinos, fiatal lány feltűnése veszélyezteti barátságukat.
Megáll az idő (1981)
Gothár Péternek, a film
rendezőjének és alkotó társainak bizonyára
„könnyű” dolguk volt, amikor egy 56-ot is érintő
történetet kellett elfogadtatniuk a stúdió vezetőségével. De
szerencsére sikerült, méghozzá olyan jól, hogy beleillik
összeállításunkba. A hatvanas évek kádári Magyarországának
világát ismerhetjük meg, börtönből szabadult nevelőapa,
disszidálás (egy lopott autóval Dini és Magda nyugatra
indul), és szól a rock and roll.
Jób lázadása (1983)
Zenthe Ferenc tehetsége
nemcsak Taki bácsiként és a Tenkes kapitányaként maradt fent
mozgóképen, hanem az Oscar-díjra jelölt Jób lázadásában
nyújtott alakítása is maradandó. A zsidó Jób (Zenthe
Ferenc), feleségével, Rózával (Temessy Hédi) 1943-ban örökbe
fogadnak egy Lackó nevű fiút, aki viszont katolikus. De egy
nap Jóbot és Rózát elhurcolják, szívbe markoló történet a
magyar történelem szívszaggató időszakáról.
Te rongyos élet (1983)
Bacsó Péter a magyar
filmszakma megkerülhetetlen alakja volt, a Te rongyos élet
pedig kihagyhatatlan a nyolcvanas évek filmjeiből. Sziráky
Lucy (Udvaros Dorottya) osztályideg, így kitelepítés vár rá,
azonban az ünnepelt primadonna nem törik meg lelkileg,
ugyanolyan keményen tűri sorsát, mint amilyen erőteljesen
játszik a színpadon. Udvaros Dorottya remekel, Kern András
pedig jófej, mint mindig.
Egészséges erotika (1985)
Bár sok jó magyar
vígjáték van, mégis kevés az, amelyiken ennyit lehetne
jóízűen nevetni, különösen a nyolcvanas években készült
filmek között. Tímár Péter ekkor még nem hódította meg az
országot Csinibabájával, de Rajhona Ádám, Koltai Róbert és
Haumann Péter triumvirátusával felszerelkezve az első csatát
megnyerte. Ha valakinek rossz napja van, azonnal nézze meg,
ha más nem is, Rajhona Ádám arckifejezése, miközben meztelen
nők kukkolása közben egy doboz kefirt ráz, biztosan
elkergeti a rosszkedvet.
Macskafogó (1986)
Azt hiszem,
kijelenthetjük, hogy a magyar filmeseknek az átlagosnál
jobban megy a humor ábrázolása filmjeikben, legyen akár
élőszereplős vagy – mint esetünkben is –
animációs az alkotás. Akik látták Ternovszky Béla
Macskafogóját, biztosan fel tudnak idézni legalább 2-3 poént
belőle. Ez természetesen a sok, kiváló színésznek is
köszönhető, akik a hangjukat adták a különböző
karakterekhez. Igazam van, Safranek?
Szamárköhögés (1987)
Az évszám jelzi, hogy
közeledünk a rendszerváltáshoz, így az 1956-os események is
szabadabban jelennek meg Gárdos Péter filmjében. Egy család
több generációjának bemutatásával láthatjuk az akkori
történéseket, így egy emberközeli film született Garas Dezső
és Törőcsik Mari emlékezetes alakításával.
Eldorádó (1988)
Eperjes Károly lehengerlő alakításával zárjuk listánkat, Bereményi Géza filmjének mindenképpen helye van a maradandó filmek között. A második világháború után, 1945-ben kezdődik történetünk és a budapesti feketepiacon és a korszak ínséges, bús körülményeinek bemutatásán keresztül eljutunk 1956-ig. És vajon miért Eldorádó a címe egy Magyarországon, a 40-50-es években játszódó filmnek? Természetesen ez is kiderül…
"Sorry Jack Chucky is back" :XXDDDD
Ez tényleg így volt!
Most meg Norvégiában megjelenik ez az ámokfutó: Anders Behring Breivik és 72 civilt meggyilkol.
tiszta horror huhhh,.. de az ET azér jó volt..
