A korábbinál
bizakodóbban ítélik meg cégük jövő évi kilátásait a brit
vállalatvezetők, hosszabb távra előretekintve azonban
kétharmaduk továbbra is borúlátó.
A Deloitte üzleti tanácsadó cég csütörtökön Londonban
ismertetett negyedik negyedéves felmérésében 119 brit
nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy
véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen
hatással lesz vállalatuk működésére.
A válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy cége 2017-es
kilátásait kedvezően ítéli meg. Az előző, harmadik negyedévi
vizsgálatba bevont pénzügyi igazgatóknak mindössze a 16
százaléka nyilatkozott így. Azt a felmérését a Deloitte
közvetlenül a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás
után végezte el. A referendumon a választók szűk, 51,9
százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A csütörtökön ismertetett negyedik negyedéves
felmérésből a Deloitte értékelése szerint az tűnik ki, hogy
a cégek pénzügyi vezetői a rövid távú kilátásokat most
derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi 18 hónapban
bármikor.
A válaszadók 66 százaléka azonban változatlanul attól
tart, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kilátása hosszabb
időtávlatban már negatív hatást gyakorol cégének üzleti
környezetére, és csak 14 százalékuk vár javulást
vállalatának működési kondícióiban.
A Deloitte felméréséből kitűnik az is, hogy a brit
vállalatvezetők kockázatvállalási hajlandósága sokéves
mélyponton van, és a vállalatukat fenyegető legnagyobb
hosszú távú kockázatnak a Brexitet, vagyis a brit EU-tagság
megszűnését tekintik.
A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak 21
százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek
tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez
messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte
grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor
kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi
válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett
hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a
vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az
akkori időszakot megfelelőnek tartották a kockázatvállalás
növelésére.
A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a
Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő
skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet.
A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a
legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.
A deflációt és az euróövezeti válság újbóli
fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi
igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt
kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai
elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig
átlagosan csak 43 pontot adtak.
A Brexit hosszú távú reálgazdasági kockázataira más
nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű
londoni gazdasági-politikai kutatóintézet szintén
csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte:
modellszámításai szerint a brit hazai össztermék (GDP)
2030-ban 55 milliárd fonttal (20 ezer milliárd forinttal)
lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság
Brexit nélkül abban az évben elérhetne.
Az IPPR által az előrejelzéshez kidolgozott borúlátó
Brexit-forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia
szabadkereskedelmi megállapodás nélkül távozik az Európai
Unióból, és emiatt jelentős vámakadályok emelkednek az uniós
piacra irányuló brit export elé.
E forgatókönyv megvalósulása esetén az IPPR londoni
elemzőinek számításai szerint egy-egy brit háztartás éves
jövedelme átlagosan 1700 fonttal (több mint 600 ezer
forinttal) lesz alacsonyabb 2030-ban annál, mint amennyi
további brit EU-tagság esetén abban az évben lenne.