Amikor egy egťsz nťpet akartak kiirtani
A holokauszt
16 hozzŠszůlŠs
Kirschner DŠvid    2011.04.15

A t√∂rt√©nelem sz√°mos borzalmas p√©ld√°t szolg√°ltat arra, hogy milyen amikor faji alapon t√∂rt√©ntek v√©rengz√©sek, de k√ľl√∂n√∂sen a huszadik sz√°zad v√°lt a t√∂rt√©nelemben a genoc√≠diumok √©vsz√°zad√°v√°, amikor a vil√°g k√ľl√∂nb√∂zű pontjain etnikai alapon irtottak ki t√∂megeket. Ezek k√∂z√ľl a sz√°zad derek√°n v√©ghezvitt, milli√≥kat likvid√°l√≥, nemzetk√∂zi n√°ci hal√°lgy√°r v√°lt a mindenkori n√©pirt√°sok √∂r√∂k szimb√≥lum√°v√°.


Cikk√ľnk a t√∂rt√©nelmi t√©nyek √©s √∂sszef√ľgg√©sek feleleven√≠t√©se mellett a vil√°gt√∂rt√©nelem legmegd√∂bbentűbb, √©s legink√°bb megmagyar√°zhatatlan, gonosz √©veinek kiv√°lt√≥ okaira, mi√©rtjeire keresi a v√°laszt. Arra, hogy hogyan lehetett a ‚Äěfelvil√°gosult‚ÄĚ Eur√≥pa m√°sodszorra is egy vil√°got megrengetű, a kor√°bbiakn√°l sokkal k√≠m√©letlenebb h√°bor√ļ b√∂lcsűj√©v√©; hogy mik√©nt v√°lhatott egy demokratikus √ļton v√°lasztott p√°rt kevesebb, mint egy √©vtized alatt az √∂rd√∂gi Harmadik Birodalom alapj√°v√°; √©s hogy mi lehet az a m√∂g√∂ttes mozgat√≥ erű, ami napjainkban is rengeteg embert befoly√°sol hasonl√≥ indulatokra annak ellen√©re, hogy nyilv√°nval√≥ak annak borzaszt√≥ k√∂vetkezm√©nyei. A holokauszt kifejez√©s a M√≥zes-i T√∂rv√©ny √°ltal meghat√°rozott teljesen el√©gű √°ldozat (h√©ber√ľl '√≥l√°') Septuagint√°ban haszn√°lt g√∂r√∂g t√ľk√∂rford√≠t√°s√°b√≥l, a 'holokaut√≥ma' kifejez√©sbűl ered, ami ‚Äěteljesen el√©getett‚ÄĚ- et jelent. Ezt a kifejez√©st elsűsorban a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ idej√©n, a n√°ci N√©metorsz√°g fennhat√≥s√°ga al√° tartoz√≥ ter√ľleteken v√©grehajtott, szisztematikus n√©pirt√°sra haszn√°lj√°k. Ennek sor√°n a fűleg zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ √°ldozat mellett, cig√°nyokat (a holokauszt sor√°n a k√ľl√∂nb√∂zű becsl√©sek szerint a k√©tmilli√≥s eur√≥pai cig√°nys√°g 10-30%-√°t gyilkolt√°k meg), fogyat√©kosokat, orosz √©s lengyel hadifoglyokat, homoszexu√°lisokat, valamint ‚Äěpolitikailag √©s vall√°silag nem k√≠v√°natos elemeket‚ÄĚ irtottak ki t√∂megm√©retekben. A holokauszt √°ldozatainak sz√°ma √≠gy minimum 10-12 milli√≥ ember, k√∂z√ľl√ľk hat milli√≥ ember zsid√≥ volt.

A zsid√≥s√°g hossz√ļ, r√∂g√∂s, √©s kegyetlen utat j√°rt be, m√≠g eljutott a Holokausztig. Ennek a k√∂zel n√©gyezer √©ves nemzetnek a sorsa a t√∂rt√©nelme sor√°n folyamatosan az ‚Äěegyszer fent, egyszer lent‚ÄĚ elve szerint v√°ltozott. A p√°tri√°rk√°k kora ut√°n, az idűsz√°m√≠t√°sunk elűtti 1500-as √©vekben M√≥zes (Mose) vezet√©s√©vel a zsid√≥ n√©p egy 400 √©ves fogs√°g ut√°n kivonult Egyiptomb√≥l (exodus). A k√∂vetkezű hossz√ļ √©vtizedek a F√∂ldk√∂zi-tenger keleti partja ment√©n elter√ľlű K√°na√°n (K'naan) nevŻ ter√ľleten v√©gbement honfoglal√°sr√≥l sz√≥ltak, majd az i. e. 11-ik sz√°zadban a kir√°lys√°g megalap√≠t√°sa t√∂rt√©nt meg, amikor a t√∂rzssz√∂vets√©gekbűl √°ll√≥ nemzet egyes√ľlt. A kir√°lys√°g az i. e. 900-as √©vek m√°sodik fel√©ben kett√©szakadt egy d√©li ( a k√©t t√∂rzset mag√°ba foglal√≥ J√ļdea) √©s egy √©szaki ( a t√∂bbi t√≠z t√∂rzset egyes√≠tű Izrael) kir√°lys√°gg√°. Ez ut√≥bbit i. e. 722-ben az Assz√≠r birodalom deport√°lta, hely√ľkre k√°ldeai n√©peket telep√≠tettek be. A d√©li kir√°lys√°got k√©sűbb h√°rom hull√°mban, 586-ban kezdte deport√°lni a Babil√≥niai birodalom. Az i. e. √∂t√∂dik sz√°zadban nekik siker√ľlt visszat√©rni√ľk, de J√ļdea √©s Izrael ettűl fogva nem volt ugyanolyan, mint elűtte, √©s a perzsa, majd maked√≥n uralmat felv√°ltotta Nagy S√°ndor ut√≥dbirodalmainak kegyetlenked√©se, v√©g√ľl a korrump√°l√≥dott vezet√©s a m√°sodik sz√°zadban a r√≥maiak kez√©re j√°tszotta a t√©nyleges hatalmat, cser√©be az√©rt, hogy űk lehessenek a helyi uralkod√≥k. I. sz. 6-ban Izrael ter√ľlet√©t Iudaea n√©ven provinci√°v√° tett√©k, majd 70-ben a k√©sűbbi cs√°sz√°r, Titus a X. l√©gi√≥ √©l√©n lerombolta a zsid√≥ identit√°s, √©s megt√©p√°zott egys√©g utols√≥ alapk√∂v√©t, a jeruzs√°lemi Templomot, √©s lem√©sz√°rolta a v√°rost. Ekkor indult meg a zsid√≥s√°g t√∂bbi nemzet k√∂z√© t√∂rt√©nű sz√©tsz√≥r√≥d√°sa (diaszp√≥ra), s b√°r a sz√°zadok sor√°n igyekeztek megűrizni identit√°sukat, a vall√°si saj√°toss√°gaikat √©s ezzel √∂sszef√ľggű k√ľlsű jegyeiket, a zsid√≥kat az űket ‚Äěbefogad√≥‚ÄĚ n√©pek fokozatosan gy√∂kereik felad√°s√°ra k√©nyszer√≠tett√©k pogromokkal, kegyetlenked√©sekkel.


A huszadik sz√°zad elsű √©vtizedeire a zsid√≥s√°g asszimil√°l√≥dott r√©tege is megűrizte a gy√∂kereibűl fakad√≥ elűrehalad√°si √∂szt√∂n√©t, √©s ekkorra Eur√≥pa t√∂bb orsz√°g√°ban, √©s itthon is a polg√°rs√°g √©s √©rtelmis√©g jelentűs r√©sz√©t zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļak alkott√°k. (Az√©rt is fontos ez a t√©ny, mert k√©sűbb, a deport√°l√°sokkal gyakorlatilag majdnem egy eg√©sz t√°rsadalmi oszt√°lyt t√ľntettek el, bele√©rtve a hazai √©rtelmis√©g nagy r√©sz√©t is, ami elűseg√≠tette, hogy √ļjabb diktat√ļra alakuljon ki haz√°nkban a vil√°gh√°bor√ļ ut√°n). Ez a mindennapi √©letben azt jelentette, hogy ha valaki beteg volt, nagy es√©llyel egy zsid√≥ orvoshoz fordult, akinek √ľgyv√©d kellett szint√©n k√∂nnyen botlott zsid√≥ba ‚Äď a mindenf√©le √∂sszeesk√ľv√©s-elm√©letek ellen√©re egyszerŻen az√©rt, mert nagyr√©szt űk rendelkeztek megfelelű k√©pes√≠t√©ssel. Ez a t√°rsadalomban nagy ellen√©rz√©st munk√°lt ki, √©s eljutott eg√©szen a nagypolitik√°ig: a Teleki P√°l nev√©hez fŻzűdű 1920. √©vi XXV. tc., ismertebb nev√©n a ‚ÄěNumerus Clausus‚ÄĚ t√∂rv√©nyi szinten nyomott vissza megannyi tehets√©ges embert, puszt√°n a sz√°rmaz√°sa miatt. Ugye ez a t√∂rv√©ny az egyetemekre val√≥ beiratkoz√°st a nemzetis√©gek orsz√°gon bel√ľli ar√°ny√°hoz k√∂t√∂tte, a zsid√≥kat is ide sorolva, annak ellen√©re, hogy az 1876 √≥ta nem idegen etnikumnak sz√°m√≠tottak jogilag, hanem teljesen egyenlű jogokkal rendelkezű magyar √°llampolg√°roknak. A t√∂rv√©n arr√≥l sz√≥lt, hogy elv√°gja az akkori √©rtelmis√©g ‚Äězsid√≥ ut√°np√≥tl√°s√°t‚ÄĚ.

Idűk√∂zben N√©metorsz√°gban Adolf Hitlert nevezt√©k ki az orsz√°g kancell√°rj√°v√° (1933), aki szisztematikusan kezdte felsz√°molni a t√∂r√©keny demokr√°ci√°t. 1935-ben a n√ľrnbergi t√∂rv√©nyek megfosztott√°k a zsid√≥kat az √°llampolg√°rs√°gukt√≥l √©s megtiltott√°k sz√°mukra a nem zsid√≥kkal val√≥ h√°zass√°got. R√°ad√°sul a nev√ľktűl is megfosztott√°k űket: a f√©rfiakat Izraelnek, a nűket S√°r√°nak kellett sz√≥l√≠tani. Az alapvetű demokratikus jogok felsz√°mol√°sa, az ellenz√©ki k√©pviselűk beb√∂rt√∂nz√©se √©s meg√∂l√©se N√©metorsz√°got centraliz√°lt totalit√°rius egyp√°rti √°llamm√° v√°ltoztatta az √©vtized m√°sodik fel√©re. 1938-ban kezdűdtek a ny√≠lt, erűszakos √©s gyilkos fell√©p√©sek a zsid√≥ lakoss√°g ellen N√©metorsz√°gban. Az √ļgynevezett ‚Äěkrist√°ly√©jszak√°n‚ÄĚ, november 9-√©n rohamosztagosok sz√°z zsid√≥t √∂ltek meg, t√∂bbeket b√°ntalmaztak, ezern√©l is t√∂bb zsinag√≥g√°t, zsid√≥ lak√°st √©s boltot gy√ļjtottak fel, illetve raboltak ki. Megk√∂zel√≠tűleg 30 ezer embert vittek koncentr√°ci√≥s t√°borokba. 1939-tűl kezdve a fogyat√©kkal √©lűket is szisztematikusan iktatt√°k ki. A hozz√°tartoz√≥ik k√∂telesek voltak űket megfelelű k√≥rh√°zakban elhelyezni, ahol t√∂bbnyire m√©reggel, g√°zzal v√©gezt√©k ki űket, a hozz√°tartoz√≥kkal azt k√∂z√∂lt√©k, hogy betegs√©g miatt haltak meg. Ek√∂zben haz√°nkban G√∂mb√∂s Gyula n√©metbar√°t politik√°ja a Harmadik Birodalom oldal√°ra sodorta Magyarorsz√°got. Ebben az idűszakban sz√ľletett meg az 1938. √©vi XV. tc. ‚Äď az I. zsid√≥t√∂rv√©ny ‚Äď ami h√ļsz sz√°zal√©kban maximaliz√°lta a zsid√≥k foglalkoztatotts√°gi ar√°ny√°t a k√ľl√∂nf√©le v√°llalatokn√°l, √©s vall√°si alapon defini√°lta a ‚Äězsid√≥‚ÄĚ fogalm√°t. Ezalatt mindenki a trianoni b√©ke rev√≠zi√≥j√°t v√°rta, √©s Magyarorsz√°g egy r√©sz√©t el is √©rte a n√°ci N√©metorsz√°g √©s a fasiszta Olaszorsz√°g seg√≠ts√©g√©vel, ami csak fokozta a k√∂zhangulatot, n√∂velve az emberekben a lojalit√°st. A minisztereln√∂k, Imr√©dy B√©la egy radik√°lisabb zsid√≥t√∂rv√©ny-tervezetet ny√ļjtott be, de minisztereln√∂ks√©ge hamar v√©get √©rt, amikor kider√ľlt, hogy egyik űse zsid√≥ volt, √©s √≠gy √©ppen az a t√∂rv√©ny fosztotta meg hivatal√°t√≥l, amit ű maga akart szigor√≠tani. A k√∂vetkezű √©vben ism√©t Teleki lett az orsz√°g minisztereln√∂ke, √©s ű ny√ļjtotta be a II. zsid√≥t√∂rv√©nyt, ami m√°r faji alapon szelekt√°lt a lakoss√°g k√∂z√∂tt. Gyakorlatilag nem t√∂lthettek be olyan √°ll√°st, amivel csak csek√©ly m√©rt√©kben is hathattak m√°sra: k√∂z√©piskol√°kban, sz√≠nh√°zakban, √°llami-, igazs√°g√ľgyi- √©s k√∂zigazgat√°si int√©zm√©nyekben √©s a m√©di√°ban nem dolgozhattak, m√°shol is csak maximum 6 sz√°zal√©kos ar√°nnyal. Gondoljunk bele, hogy ez mit jelentett a mindennapokban: annak, akinek zsid√≥ l√©t√©re siker√ľlt a Numerus Clausus ellen√©re megfelelű k√©pes√≠t√©st szereznie, azt ellehetetlen√≠tett√©k a munkav√°llal√°sban.

Mik√∂zben itthon fokoz√≥dott az antiszemitizmus, Lengyelorsz√°g megt√°mad√°s√°val kezdet√©t vette a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ. Akkoriban Lengyelorsz√°gban lakott a legnagyobb sz√°m√ļ zsid√≥s√°g, k√∂zel k√©t milli√≥ fű. 1940-ben ide kezdt√©k meg az eur√≥pai zsid√≥s√°g deport√°l√°s√°t, akiknek egy r√©sz√©t gett√≥kba, m√°sik r√©sz√ľket koncentr√°ci√≥s t√°borba z√°rt√°k. Mindezt Adolf Eichmann vezet√©s√©vel, aki a magyar deport√°l√°sokat is vez√©nyelte. A n√©met √©s az olasz j√≥t√©konykod√°s tov√°bbra sem szŻnt meg Magyarorsz√°g sz√°m√°ra, haz√°nk pedig egyre elk√∂telezettebb√© v√°lt a n√°ci hatalmak fel√©. Tragikus, hogy az orsz√°g egyik fű c√©lj√°t olyan erűk val√≥s√≠tott√°k meg, akik k√©sűbb, hossz√ļt√°von j√≥val s√ļlyosabb bajba sodort√°k a nemzetet. Hitler Magyarorsz√°g seg√≠ts√©g√©t k√©rte Jugoszl√°via lerohan√°s√°ban az √∂r√∂k bar√°ts√°gi szerzűd√©s√ľk ellen√©re, cser√©be a D√©lvid√©k visszaszerz√©s√©√©rt. Teleki √∂ngyilkoss√°got k√∂vetett el, haz√°nk pedig felr√ļgva meg√°llapod√°s√°t Jugoszl√°vi√°val, a negyedik rev√≠zi√≥s siker√©rt cser√©be bel√©pett a vil√°gh√°bor√ļba. A visszacsatol√°sokkal egy√©bk√©nt a 480 ezer magyar sz√°rmaz√°s√ļ zsid√≥ lakoss√°g sz√°ma a betelep√ľlűkkel egy√ľtt k√∂zel 800 ezerre n√∂vekedett, b√°r nagy r√©sz√ľk √ļgynevezett ‚Äěrendezetlen √°llampolg√°rs√°g√ļ‚ÄĚ volt, akiket a K√°rp√°talj√°ra igyekeztek telep√≠teni. A megk√∂zel√≠tűleg 18 ezer embert a K√°rp√°talj√°r√≥l Ukrajn√°ba hurcolt√°k, √©s Kamenyec-Podolszkij k√∂rny√©k√©re sz√°ll√≠tott√°k. Itt Fridrich Jeckeln SS-t√°bornok alakulatai a helyi zsid√≥ lakoss√°got is bele√©rtve, t√∂meges kiv√©gz√©sek sor√°n g√©ppusk√°zt√°k le űket. Ez lett a holokauszt elsű nagy t√∂megm√©sz√°rl√°sa. A III. zsid√≥t√∂rv√©ny, az 1941. √©vi XV. tc. mindazokat zsid√≥nak minűs√≠tette, akinek k√©t nagysz√ľlűje az izraelita hitfelekezet tagjak√©nt sz√ľletett. Ezenfel√ľl megtiltotta a ‚Äěvegyes‚ÄĚ h√°zass√°gokat √©s a zsid√≥ √©s nem zsid√≥ k√∂z√∂tti nemi kapcsolatot. B√°r nem kifejezetten a zsid√≥s√°g volt a c√©lpontja, szervesen kapcsol√≥dik a holokauszt elindul√°s√°hoz az az √ļjvid√©ki m√©sz√°rl√°s is. Egy jugoszl√°v partiz√°ncsoport felsz√°mol√°sakor elszenvedett p√°r fűs vesztes√©get az ottani magyar csendűrs√©g kegyetlen t√∂megm√©sz√°rl√°ssal torolta meg: √∂sszesen 3340 embert, nűket (729), gyermekeket (147), idűseket g√©ppusk√°ztak le az utc√°n, vagy lűttek a jeges foly√≥ba. A kegyetlenked√©st vezetű n√©gy magas rang√ļ vezetű ellen indult elj√°r√°st Horthy k√©sűbb megsz√ľntette. (Ezek az emberek N√©metorsz√°gba menek√ľltek, √©s ott is magas tiszts√©geket √©rtek el az SS-ben √©s a Gestapo-ban, de k√©sűbb szerencs√©re a n√©met megsz√°ll√°s ut√°n kiadt√°k űket Jugoszl√°vi√°nak, ahol ki is v√©gezt√©k űket).

1941 szeptember√©re el lett d√∂ntve a zsid√≥k t√∂meges lem√©sz√°rl√°sa, a k√∂vetkezű √©v janu√°rj√°ban pedig a wannseei konferenci√°n megsz√ľletett a cinikusan ‚Äěv√©gsű megold√°snak‚ÄĚ nevezett tervezet. A n√°ci csapatok 1941-ben √°tl√©pt√©k az orosz hat√°rt, de elűsz√∂r tudatosan azon ter√ľleteket foglalt√°k el, ahol az orosz zsid√≥s√°g kilencven sz√°zal√©ka lakott. √Ėt nappal k√©sűbb m√°r meg is kezdt√©k az √∂ld√∂kl√©st. J√ļnius 27-√©n Bialystokban 2000 zsid√≥t m√©sz√°roltak le, 30-√°n Lvovban √ļjabb 7000-et, kettű √©v alatt √∂sszesen hatsz√°z-ezret. Ukrajn√°ban √©s a Balti √°llamokban usz√≠t√°sokkal bevont√°k a lakoss√°got is a nyilv√°nos kiv√©gz√©sekbe. 1941 szeptember v√©g√©n Babij Jar-ban egyetlen nap alatt 33 800 embert v√©geztek ki


Haz√°nk 1944 m√°rcius√°ban n√©met megsz√°ll√°s al√° ker√ľlt, √©s ezekben a napokban indultak el hivatalosan is a zsid√≥k elleni erűszakos int√©zked√©sek. A minisztereln√∂k Szt√≥jay D√∂me lett, a deport√°l√°s terveit pedig beny√ļjtott√°k a korm√°nynak. A kor√°bbi √©vekben is v√©gig cinikus √©s √°lszent Horthy pedig szabad kezet adott a korm√°nynak, hogy az saj√°t hat√°sk√∂r√©ben int√©zkedhessen. 1944. m√°rcius 29-√©n fogadt√°k el a zsid√≥ ellenes int√©zked√©sek elkezd√©s√©t: elkobozt√°k aut√≥ikat, telefonjaikat, cs√∂kkentett√©k √©lelmiszer adagjaikat, csup√°n meghat√°rozott idűpontokban v√°s√°rolhattak be √©s akkor is k√ľl√∂n √©lelmiszerjeggyel, kiz√°rt√°k űket a k√ľl√∂nf√©le kamar√°kb√≥l, megsz√ľntett√©k tags√°gaikat; a bomba k√°rosultakat zsid√≥kt√≥l elvett lak√°sokba telep√≠tett√©k, r√°ad√°sul ell√°t√°sukat a zsid√≥knak kellett megfizetni√ľk. Ezenfel√ľl viselni√ľk kellett egy t√≠zszer t√≠z centis, kan√°ris√°rga hat√°g√ļ csillagot a ruh√°zatuk baloldal√°n. A ‚Äězsid√≥tlan√≠t√°si‚ÄĚ int√©zked√©sek Eichmann vezet√©s√©vel, egy kb. 200 fűs brig√°d r√©szv√©trel√©vel, √©s a magyar k√∂zigazgat√°s √©s csendűrs√©g akt√≠v t√°mogat√°s√°val t√∂rt√©nt meg. A vasutasok n√©lk√ľl lehetetlen lett volna mind√∂ssze h√°rom √©v alatt h√°rom milli√≥ zsid√≥t a hal√°lt√°borokba hurcolni. Megk√∂zel√≠tűleg kettűsz√°z-ezer magyar ‚Äď vasutasok, hivatalnokok, rendűr√∂k, csendűr√∂k, katon√°k, sűt orvosok ‚Äď vett√©k ki a r√©sz√ľket a magyar zsid√≥k elhurcol√°s√°ban. A zsid√≥k t√°rsadalomb√≥l val√≥ kitasz√≠t√°sa, a kifoszt√°suk, gett√≥s√≠t√°suk √©s deport√°l√°suk Magyarorsz√°gon p√°ratlan f√ľrges√©ggel val√≥sult meg. P√°r h√©t leforg√°sa alatt, j√ļnius elej√©ig Budapest kiv√©tel√©vel az eg√©sz orsz√°gban v√©ghezvitt√©k a gett√≥s√≠t√°st, majd √∂sszesen f√©l milli√≥ magyar zsid√≥t koncentr√°ltak a fűv√°rosba. A gett√≥k minden esetben hatalmas √©p√ľletek voltak, rosszabb esetben t√©glagy√°rak, melyeknek csak tetej√ľk volt, oldalfaluk nem. Se v√≠z, se csatorn√°z√°s nem volt, helyben √°sott latrin√°kat kellett haszn√°lniuk, r√°ad√°sul a fejadag is csek√©ly volt (Ny√≠regyh√°z√°n p√©ld√°ul 10 dkg krumpli, ugyanannyi keny√©r, √©s egy dkg liszt volt a fejadag). A gett√≥kban a gazdag, vagy annak hitt zsid√≥kat egy k√ľl√∂n erre fenntartott helyen k√≠nozt√°k meg, hogy √°rulj√°k el, hova rejtett√©k el p√©nz√ľket. A szadizmus, kegyetlenked√©s √©s szexu√°lis perverzi√≥ eredm√©nyek√©nt sokan m√°r a gett√≥kban belehaltak a k√≠nz√°sokba, vagy √∂ngyilkoss√°got k√∂vettek el, m√°sok megűr√ľltek.

√ögynevezett ‚Äěmunkaerű-k√∂lcs√∂nz√©s‚ÄĚ indok√°val kezdt√©k űket k√ľlf√∂ldre vinni, de a mozg√°ss√©r√ľltek, magatehetetlen √∂regek √©s csecseműk is a vagonokba ker√ľltek. √Ātlagosan 50-60 embert tettek egy vagonba, akik ha lefek√ľdtek √©ppen elf√©rtek, Magyarorsz√°gon ez gyakran volt 80-120 is, √≠gy m√°r lehetetlen volt ledűlni, levegű is alig volt. Egy-egy ilyen hal√°l√ļt kettű, vagy h√°rom napig is eltarthatott. Mivel a katonai sz√°ll√≠tm√°nyokkal megrakodott vonatok elsűbbs√©get √©lveztek, gyakran √≥r√°kig is v√°ratt√°k a hal√°lba menűket. Az √°llom√°sokon sokan a megmaradt √©rt√©keiket, √©kszereket, √≥r√°kat aj√°nlottak fel egy kis v√≠z√©rt; egy kulacs v√≠z ‚Äě√°ra‚ÄĚ sz√°z pengű volt, de sokszor a csendűr√∂k csak a p√©nzt vett√©k el, vizet nem adtak. M√°rai S√°ndor √≠gy √≠r 1944-es napl√≥j√°ban: ‚ÄěEgy-egy vagonban nyolcvan ember utazott, k√©t v√∂d√∂r v√≠zzel. A hal√°loz√°si sz√°zal√©k √ļtk√∂zben megk√∂zel√≠ti a h√ļszat. Egy vagon Nagyv√°radt√≥l Kass√°ig hat napon √°t v√°ndorolt. A negyven emberre, vagy hat l√≥ra m√©retezett vagonokban a nyolcvan ember nem tud fek√ľdni, sem √ľlni." Magyarorsz√°gr√≥l m√°jus 15-e √©s j√ļlius 8-a k√∂z√∂tt k√∂zel f√©l milli√≥ embert Auschwitz-Birkenauba √©s m√°s hal√°lt√°borokba vittek, Eur√≥pa ugyanis tele volt koncentr√°ci√≥s t√°borokkal. Sz√©gyenletes t√©ny, hogy a legt√∂bb zsid√≥t Magyarorsz√°gr√≥l deport√°lt√°k. Az Auschwitz-ba √©rkezűket a kegyetlens√©g√©rűl √©s űr√ľlts√©g√©rűl h√≠rhedt Dr. Mengele √©s csapata fogadta. Az √©rkezűknek f√©rfi √©s nűi sorokra kellett v√°lniuk, mindannyian elhaladtak az orvosok elűtt. A 16 √©s 40 √©v k√∂z√∂tti, munkak√©peseket tov√°bb engedt√©k, a gyeng√©ket, idűseket, fogyat√©kosokat lev√°lasztott√°k. Munkat√°borokba csak azok ker√ľltek, akiket alkalmasnak √≠t√©ltek a munk√°ra, a t√∂bbieket a k√∂zeli erdűs ter√ľleten levetkűztett√©k, √©s azt mondt√°k nekik, hogy zuhanyozni viszik űket. Val√≥j√°ban mindannyiukat elg√°zos√≠tott√°k. Ezut√°n egy zsid√≥kb√≥l √°ll√≥ csapat a holttesteket a kremat√≥riumba vitte, √©s ott el√©gett√©k űket. A sz√∂k√©sen kapott rabokat megk√≠nozt√°k, majd nyilv√°nosan, elrettent√©s√ľl felakasztott√°k. A hajnali n√©gykor felkeltett rabok hossz√ļ sorokban rohamozt√°k meg a latrin√°kat, majd egy-k√©t √≥r√°n kereszt√ľl katon√°s rendben √°llva kellett v√°rniuk, m√≠g a fel√ľgyelűk v√©gigsz√°molj√°k űket. A reggeli k√°v√©hoz vagy te√°hoz val√≥ sorban √°ll√°s ut√°n indult a kem√©ny, kegyetlen munka, eg√©szet este hatig. Visszat√©r√©skor √ļjabb ellenűrz√©sen mentek kereszt√ľl, hogy nem-e vittek be valamit, ezt k√∂vette az esti √©teloszt√°s, a szem√©lyenk√©nt 20-30 dkg keny√©r, 2,5 dkg margarin esetleg egy 2-3 dkg-os kolb√°sz, n√©ha egy kan√°lnyi lekv√°r. A szerencs√©tleneknek mind√∂ssze √∂t-h√©t √≥r√°t volt idej√ľk aludni, de val√≥di pihen√©srűl nem is besz√©lhet√ľnk, amikor t√∂bben zs√ļfol√≥dnak √∂ssze egyszerre egy-egy fapriccsen. BelŅec, Treblinka, majd Sobibor felsz√°mol√°s√°val 1943 november√©re Auschwitz maradt az egyetlen megsemmis√≠tű t√°bor.

Holokauszt EmlťkkŲzpont
Berlinben
Holokauszt EmlťkkŲzpont Berlinben

Ebben az √©vben Rudolf H√∂ss-t Arthur Liebehenschel SS-alezredessel cser√©lt√©k le, aki √°ltal a kegyetlenkedű politikai fogoly fel√ľgyelűket n√©met szocialist√°k, √©s m√°s intern√°ltak v√°ltottak le. A kiv√°laszt√°son t√ļljut√≥ foglyok √°ltal√°nos helyzete megv√°ltozott, b√°r az elg√°zos√≠t√°sok tov√°bbra is folytat√≥dtak. A cs√∂kkenű transzportok miatt miatt a zs√ļfolts√°g is cs√∂kkent, √©s √≠gy megnűtt a munkak√©pes foglyok √©rt√©ke. K√©sűbb ism√©t H√∂ss-t nevezt√©k ki vezetűnek, √©s √≠gy folytat√≥dtak a kegyetlenked√©sek. Ebben az idűben k√©sz√ľlt az az√≥ta h√≠ress√© v√°lt Auschwitz-album.


Auschwitz-Birkenau


Krakk√≥t√≥l 70 km-re d√©lnyugatra, a N√©metorsz√°ghoz csatolt Felsű-Szil√©zi√°ban hozt√°k l√©tre, elsűsorban a lengyel hadifoglyok elhelyez√©s√©nek probl√©m√°ja miatt. A v√°ros sz√©l√©n √°ll√≥ elhagyott kasz√°rnyabarakkok megfelelűek voltak a c√©lra, √≠gy lengyel √©s zsid√≥ foglyokkal fel√ļj√≠ttatt√°k azokat, valamint fel√°ll√≠tott√°k a sz√∂gesdr√≥t ker√≠t√©st. A leendű foglyok fel√ľgyelet√©t eleinte harminc n√©met k√∂zt√∂rv√©nyes bŻn√∂zűre b√≠zt√°k, ek√∂zben megkezdűd√∂tt a k√∂rny√©kbeli lakoss√°g kitelep√≠t√©se, otthonaik lerombol√°sa, r√°ad√°sul az innen nyert √©p√≠t√©si anyagokat felhaszn√°lt√°k a t√°bor bűv√≠t√©s√©re. √ćgy a t√°bor k√∂r√ľl egy negyven n√©gyzet kilom√©teres √ľres terep j√∂tt l√©tre, m√©g jobban elz√°rva a k√ľlvil√°gt√≥l azt. Menet k√∂zben a kettű kilom√©terre fekvű Birkenaut egyes√≠tett√©k Auschwitz-al. Ut√≥bbi volt a koncentr√°ci√≥s t√°bor, valamint a t√°bor k√∂zpontja, Birkenau a megsemmis√≠tű r√©szleg √©s az √©rkezűpont volt, az ipari termel√©st a Monowitz-i k√©nyszermunkat√°bor biztos√≠totta. Az Auschwitz-i t√°bor bej√°rat√°nak cinikus felirata az "Arbeit macht frei - A munka szabadd√° tesz".

A hal√°lt√°borokr√≥l igenis, tudtak Nyugaton √©s a semleges orsz√°gokban. Az ‚ÄěAuschwitz-i jegyzűk√∂nyv‚ÄĚ mellett a r√°di√≥ √©s √ļjs√°gok is besz√°moltak a deport√°l√°sokr√≥l. A n√©met lakoss√°g tudatlans√°ga sem volt lehets√©ges, hiszen a j√≥l felismerhetű zsid√≥s√°g egyik napr√≥l a m√°sikra tŻnt el, r√°ad√°sul az elhurcol√°sban sokan seg√©dkeztek is, nem is besz√©lve a t√°borokb√≥l vissza√©rkezű sz√°ll√≠tm√°nyokr√≥l: a leborotv√°lt hajak, ruh√°k, szem√©lyes t√°rgyak, stb. A nemzetk√∂zi helyzet miatt Horthy j√ļliusban le√°ll√≠ttatta a deport√°l√°sokat, de rosszul siker√ľlt kiugr√°si k√≠s√©rlete miatt Sz√°lasi Ferenc, a nyilasok vez√©re lett az orsz√°g vezetűje. Ekkor m√°r csak Budapestrűl nem deport√°ltak minden zsid√≥t, űket itt gett√≥kba z√°rva tartott√°k fogva. Okt√≥berben a munkak√©pes embereket √°rok√°s√≥ sz√°zadokba szervezt√©k, ahol embertelen k√∂r√ľlm√©nyeknek √©s kegyetlens√©geknek voltak kit√©ve. Novemberben indultak a hal√°lmenetek az √°rok√°s√≥k, √©s a gett√≥kban √©lűk r√©szv√©tel√©vel. A c√©l Hegyeshalom volt, az utat √©tlen-szomjan, az űr√∂k k√≠m√©letlens√©g√©nek kiszolg√°ltatva kellett megtenni√ľk. Itt a t√ļl√©lűkre munka v√°rt, majd ezut√°n hal√°lt√°bor. A nemzetk√∂zi elismer√©sre √°h√≠toz√≥ hungarista vezet√©s adott a semleges √°llamok v√©lem√©ny√©re, √≠gy √°tmenetileg igyekeztek a fűv√°rosban tartani a zsid√≥kat. Miut√°n kider√ľlt, hogy sosem fogj√°k elismerni űket, folytat√≥dtak a gyilkol√°sok, Dun√°ba l√∂v√©sek. Edmund Veesenmayer a n√ľrnbergi perben tett vallom√°s√°ban √≠gy fogalmazott 1944-rűl: ‚ÄěHa a magyarok vask√∂vetkezetess√©ggel tagadt√°k volna meg a n√©met k√≠v√°ns√°got a zsid√≥k√©rd√©sben, annak megold√°s√°ra sor nem ker√ľlhetett volna. (‚Ķ) Ez egy olyan hatalmas rendűri feladat, amelynek elv√©gz√©s√©t h√°rom h√≥nap alatt csak a lelkes magyar teljes hat√≥s√°gi √©s karhatalmi appar√°tus tette lehetűv√©.‚ÄĚ Ahogy k√∂zeledett a front, megkezdűd√∂tt Auschwitz ki√ľr√≠t√©se is, rengeteg foglyot sz√°ll√≠tottak √°t m√°sik t√°borba. Az elhagyott Auschwitz-komplexumot, √©s benne a h√©t ezer t√ļl√©lt foglyot a V√∂r√∂s Hadsereg szabad√≠totta fel 1945. janu√°r 27-√©n, ezt pedig fokozatosan k√∂vette a t√∂bbi hal√°lt√°bor felsz√°mol√°sa is.


A n√©h√°ny √©v alatt v√©gbement holokauszt borzalmait nem lehet szavakba √∂nteni, √©s az elm√ļlt k√∂zel hetven √©v sem volt elegendű, hogy b√°rmilyen emberi nyelv igaz√°n megfelelű kifejez√©st tal√°ljon ennek megfogalmaz√°s√°ra. Minden szabads√°got, embereket szeretű polg√°rnak tennie kell az√©rt, hogy ez m√©g egyszer ne t√∂rt√©nhessen meg semmilyen form√°ban, a demonstr√°ci√≥ egyik lehetűs√©ge az √Člet Menet√©n val√≥ r√©szv√©tel, √°prilis 17-√©n. A val√≥s√°gt√≥l teljesen elszakadt holokauszttagad√°s, √©s a nyilv√°nval√≥ t√©nyek elferd√≠tűi, valamint ezzel kar√∂ltve a sz√©lsűs√©ges, sz√°rmaz√°si alapon gyŻl√∂lk√∂dűk nincsenek tiszt√°ban azzal, hogy ha nem tanulunk a m√ļltb√≥l, arra k√©nyszer√ľl√ľnk, hogy megism√©telj√ľk a m√ļlt hib√°it.

2,286,600 Huf / 7,400 Eur
7,632,300 Huf / 24,700 Eur
Megszervezt√ľk. Azaz elint√©zt√ľk, hogy a hazai rajong√≥i k√∂z√∂ss√©gek a Trendmagazin seg√≠ts√©g√©vel √ľzenhessenek kedvenc√ľknek.¬†
A Twilight Saga óta világszerte ismerik a nevét, ám az így kialakult médiafigyelmet nem mindig viseli jól. Kristen Stewart idén április 9-én töltötte be a 21. életévét.
Az ut√≥bbi idűben sz√°mtalan k√©rd√©s mer√ľlt fel a Trendmagazinnal kapcsolatban, amikre most meg√©rkeztek a v√°laszok!
avatar
KirschnerDavid
-
2011.04.25. 12:15
16
Chewaa: Igazad van. A legmegdŲbbentűbb viszont, hogy megŲltek 600 ezer embert hazŠnkban, rŠadŠsul ez tananyag is 8-ikban ťs 12-ikben, mťgis, a bamba tŠrsadalom tťtlenŁl vťgignťzi, hogyan masŪroznak vidťken a Hitlert ťjjenzű szťlsűsťgesek. Dudva můdra nűnek ki ezek a figurŠk, sok kŲztŁk az identitŠsŠt keresű fiatal, mikŲzben a magyarok nem szťgyellik magukat, pedig a vilŠgsajtůt bejŠrta a hazai fasisztoid űrŁlet. A Time-ban egy ťve jelent meg egy 5 oldalas cikk, amiben dŲbbenten Šllnak MagyarorszŠg tťtlensťge elűtt! Ez a folyamat teszi fokozatosan ťlhetetlennť az orszŠgot.
avatar
Chewaa
-
2011.04.19. 15:34
15
KirschnerDavid: nem vťletlen hogy ezeknťl a csoportoknŠl az Štlagťletkor 18-20 ťv, ťs 3 ťvente lecserťlűdik az egťsz \"ŠllomŠny\"
avatar
KirschnerDavid
-
2011.04.18. 21:23
14
Ń, Ūgy mŠr egyťrtelmŻ. Igen ez vilŠgos, bŠr szerencsťre az elmķlt hůnapokban halkabb lett a hangjuk (vagy nem engedik annyira szůhoz jutni űket?).

EgyťbirŠnt sajnos sok szemťlyes negatŪv tapasztalatom van az efťle uszŪtůkkal kapcsolatban, mťgis, tudok olyanokrůl, akik feladtŠk hazug meggyűzűdťsŁket, ťs kiderŁlt, hogy egyszerŻen csak tartozni akartak valahova. Ezek a szervezetek, rťszben az egyťrtelmŻ kŁlsű jegyeik miatt nagy vonzŠst gyakorolnak egy kŲzŲssťghez tartozni kŪvŠnů ember, plŠne egy fiatal szŠmŠra.
avatar
szabolcs
-
2011.04.18. 19:50
13
Ezt nem fejtenťm ki bűvebben, mert itt ķgy tudom nem lehet politizŠlni, de arra utaltam hogy vannak olyan pŠrtok, illetve szervezetek akik az Izrael ellenessťggel szereznek maguknak tŠmogatůkat. Mivel ez lŠthatůan bejŲn nekik ezťrt csinŠljŠk ezt a propagandŠt.
avatar
KirschnerDavid
-
2011.04.18. 19:43
12
szabolcs: Egyetťrtek, ez talŠn a cikk utolsů mondatŠbůl ki is derŁl, viszont azt nem ťrtem, hogy mire gondolsz azzal, hogy :\"Hidd el ez a tťma sokszor azťrt kerŁl elű negatŪvan mert ezzel lehet uszŪtani embereket.\"

?
avatar
szabolcs
-
2011.04.18. 18:15
11
KirschnerDavid: Hidd el ez a tťma sokszor azťrt kerŁl elű negatŪvan mert ezzel lehet uszŪtani embereket. Akik nem sokat tudnak a tŲrtťnelemrűl, de mindenfťle ŲsszeeskŁvťs elmťleteket hallanak ťs mŠris megvan bennŁk a gyŻlŲlet.
avatar
gery
-
2011.04.18. 13:31
10
Jů sokan voltak az ťlet menetťn;)
avatar
KirschnerDavid
-
2011.04.18. 11:58
9
Nos, valůban a tŲrtťnelem egyik, ha nem a legsķlyosabb ťvei voltak ezek. A cikk szŁletťsťnek cťlja elsűsorban nem az ilyenkor \"szoksŠsos\" megemlťkezťs volt, hanem hogy valamimůdon szembesŁlve a borzalmakkal, mozgůsŪtson is.
Ugyanis sajnos nap, mint nap talŠlkozni olyanokkal, akik ķgy gyŻlŲlkŲnek, mintha 70 ťve semmi sem tŲrtťnt volna... MegdŲbbentű szembesŁlni a tŠrsadalomban tapasztalhatů ťrzťketlensťggel a tťma kapcsŠn...
avatar
Tompi
-
2011.04.16. 16:24
8
TŲrtťnelmŁnk legnagyobb fekete foltja..
avatar
donvito
-
2011.04.15. 21:16
7
Elťg sajnŠlatos hogy mťg mindig vannak olyan emberek akik szŠrmazŠsi alapon gondolkodnak!
avatar
Sammy
-
2011.04.15. 19:05
6
Jů cikk lett. …n voltam mŠr a hazai holokauszt emlťkkŲzpontban ťs a Terror hŠzŠban is. Fontos hogy ezeket az esemťnyeket az iskolŠkban is oktassŠk a fiatalok szŠmŠra, Ūgy elkerŁlhetű lesz minden ķjabb vťrontŠs ťs mindenfajta rasszizmus.
avatar
biropeti
-
2011.04.15. 18:02
5
Gyertek az …let Menetťre. :)
avatar
Marcipan
-
2011.04.15. 16:36
4
:( szomorķ..
avatar
crosswind
-
2011.04.15. 14:35
3
SzŲrnyŻ tragťdia, de biztos vagyok benne hogy nem fog megismťtlűdni.
avatar
PaulShark
-
2011.04.15. 13:01
2
Borzasztů, hogy amit 60 ťvvel ezelűtt megtettek, egyesek manapsŠg is \"visszasŪrjŠk\", vagy ahogyan a cikkben is volt: letagadjŠk, stb. Szerintem errűl nem lehet eleget beszťlni, mert a vilŠgnak fel kell dolgoznia ezt a borzalmat.

Amugy tťnyleghosszķ cikk, bŠr egy ilyen erűs sztem tťmŠt nem lehet rŲviden kifejteni, kŁlŲnben nem lene ťrthetű.
avatar
greenclub
-
2011.04.15. 12:53
1
Ez megint egy jů hosszķ cikk lett! Komoly tťma.
Thomas Pink csŪkos ing
A Thomas Pink ugyan hazánkban nem ismert, de bátran állíthatom hogy az egyik legminűségibb márka az ingek gyártásában.

Id√©n sem lesz hi√°ny √ļj kar√≥r√°kb√≥l, errűl a b√°zeli √≥raki√°ll√≠t√°s gondoskodik. Folyamatosan friss√ľlű cikk√ľnkben bemutatjuk a legfontosabb modelleket.
Id√©n √©rkezett el 40. √©vfordul√≥j√°hoz a Patek Philippe legn√©pszerŻbb modellje, a Nautilus, ennek tisztelet√©re k√©t k√ľl√∂nleges verzi√≥t jelentettek be.
Ren√© Weber elemz√©s√©bűl kider√ľl, hogy a Rolex toronymagasan vezeti a sv√°jci luxus√≥r√°k toplist√°j√°t. A m√°sodik helyen az Omega √°ll.
Az idei Baselworld ki√°ll√≠t√°s is sz√°mtalan √ļjdons√°got tartogat a luxus√≥r√°k rajong√≥inak. Folyamatosan friss√ľlű cikk√ľnkben a leg√©rdekesebb modelleket mutatjuk be, tartsatok vel√ľnk!
Ebben az √©vben jelent meg a nagy sikert aratott Ford Thunderbird, valamint ekkor dobt√°k piacra Madonna elsű √∂n√°ll√≥ lemez√©t is.