A kávé egy nagyon
fontos árucikk, és egyben egy népszerű ital is. A világon
több mint 2,25 milliárd csésze kávét fogyasztunk el minden
egyes nap. A kávéból készült termékek több mint 90%-a
megtalálható a fejlődő országokban, míg a fogyasztás
többnyire az iparosodott gazdaságokban nagymértékű.
Világviszonylatban,
körülbelül 25 millió kisteremelő napi megélhetését jelenti a
kávé, például egyedül Brazíliában ahol a világ összes
kávéjának körülbelül harmadát termesztik, több mint 5
millió embert alkalmaznak a földművelésben, és az aratásban.
Ezeken az ültetvényeken körülbelül 3 millió kávécserje
található, tehát a brazil egy rendkívül munkaigényes
kultúra, azokhoz az alternatív kultúrákhoz képest, akik
hasonló régiókban például cukornádat termesztenek, vagy
marhákat tenyésztenek. Elsősorban ennek az az oka, hogy a
kávétermesztést, nem lehet automatizálni, és folyamatos
odafigyelést igényel. A New Yorki kereskedelemben a kávé egy
olyan árucikk, melyet gyakran adnak és vesznek, valamint ez
az a hely, ahol a kávék szerződéseit határidőre megkötik.
Itt határozzák meg a kávé egy egységnyi jövőbeni eladási és
vételi árát is, megegyezés szerint. A világ legnagyobb kávé
átvételi pontja a Németországban lévő, hamburgi kikötőben
található.
A kávéipar fejlődésének egyik kiváló példája a kanadai
alapítású Organo Gold vállalat, mely mindössze 5 éve
működik, ám 2012-ben már 600 millió dolláros forgalmat
generált a
ganoderma gombával vegyített instant kávéival.
A világszintű előállítást mi sem bizonyítja jobban, mint
hogy 2009-ben Brazília volt a világ elsőszámú zöldkávét
előállító országa, őt pedig a sorban Vietnám, Indonézia, és
Kolumbia követte. A legtöbb arabica kávébab LatinAmerikában
terem, valamint Kelet-Afrikában, Arábiában, és Ázsiában. A
robusta kávébabok Nyugat és KözépAfrikában találhatók meg
nagyrészt, de Délkelet-Ázsia területein is végig, valamint
bizonyos mértékben Brazília egyes területein is megteremnek.
A különböző régiókból és országokból származó kávébabok
keverékéből kiváló, különböző aromájú kávét lehet
létrehozni, melyeknek nemcsak az íze, de az alapanyaga, és
savassága is más. Ezek az íz karakterisztikák nemcsak attól
függnek, hogy hol termett a kávébab, hanem a genetikai
alfajtól, és a feldolgozástól is. A fajtatiszta kávék
ismertek arról hogy milyen régióban termettek, például ilyen
a Kolumbiai Java, és Kona kávé is.