A világ leggazdagabb
országai mutatják - néhány kivétellel - a legkevesebb
hajlandĂłságot a konfliktusövezetekből menekĂĽlők
befogadására, aránytalanul hatalmas terhet róva ezzel
náluk sokkal szegényebb és kisebb országokra - áll az
Amnesty International (AI) kedden Londonban ismertetett
helyzetértékelésében.
Az emberi jogi szervezet 41 oldalas jelentése kiemeli,
hogy jóllehet a világon 193 ország van, a 21 millió
menekĂĽltnek több mint a fele, 12 milliĂł mindössze tĂz
alacsony vagy közepes jövedelmű befogadĂł országban Ă©l.
Az AI szerint ez fenntarthatatlan.
Az Amnesty International adatai szerint a tavalyi év
végén Jordániában volt a legtöbb - csaknem 2,8 millió
- menekült, utána Törökország következett 2,5 milliós
menekült népességgel. A török hatóságok szerint az
idei év közepére a Törökország által befogadott
menekültek száma elérte a 3 milliót, közülük 2,7
milliĂłan SzĂriábĂłl Ă©rkeztek.
Mindeközben a világ legtehetősebb országai fogadják a
legkevesebb menekültet, abszolút számban és vagyonukhoz
mérten egyaránt. Az Egyesült Királyság például 2011
Ăłta hozzávetőleg mindössze nyolcezer szĂriai menekĂĽltet
fogadott be, Jordániába viszont ugyanezen idő alatt 656
ezer szĂriai Ă©rkezett, jĂłllehet a jordániai lakosság a
tizede, a jordániai hazai össztermék (GDP) pedig alig az
1,2 százaléka az Egyesült Királyságénak - áll az
Amnesty International keddi jelentésében.
Ausztráliában 2015 végén 58 ezer menekült és
menedékjogért folyamodó ember élt - Etiópiában viszont
740 ezer. SzĂriábĂłl az elmĂşlt öt Ă©vben csaknem
ötmilliĂłan menekĂĽltek el a háborĂş elől, többsĂ©gĂĽket
öt ország - Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és
Egyiptom - fogadta be.
Az Amnesty
International keddi jelentése felidézi azt a felmérést,
amelyet a szervezet megbĂzásábĂłl a GlobeScan
közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat
világszerte 27 ezer ember megkérdezésével végzett el az
idén. A vizsgálat szerint a válaszadók 10 százaléka
lenne hajlandó befogadni menekülteket saját otthonába.
Az átlagon belĂĽl KĂnában az Ăgy nyilatkozĂłk aránya 46
százalék, Nagy-Britanniában 29 százalék,
Görögországban 20 százalék volt, Oroszországban
azonban csak 1 százalék. Globálisan a felmérésbe
bevontak 32 százaléka mondta azt, hogy elfogadná
menekültek letelepedését lakókörzetében, 47
százalékuk nem kifogásolná, ha városa vagy faluja
menekülteket fogadna, 80 százalék pedig hajlandó lenne
országába menekülteket beengedni.
Az emberi jogi szervezet ismertetése szerint globális
átlagban az embereknek csak a 17 százaléka nem fogadna be
még országába sem menekülteket. Oroszország az
egyetlen, ahol a közvélemény több mint egyharmada
elutasĂtja a menekĂĽltek befogadását: a megkĂ©rdezett
oroszok 61 százaléka mondta azt, hogy nem engedne be
menekülteket hazájába - áll a GlobeScan 27 országra
kiterjedő felmĂ©rĂ©sĂ©ben, amely Magyarországra sem terjedt
ki.
Ezzel szemben az Európai Unió, a világ leggazdagabb
politikai entitása aktĂvan törekszik a menekĂĽltek Ă©s a
menedĂ©kkĂ©rők távol tartására terĂĽletĂ©től - olvashatĂł
a helyzetĂ©rtĂ©kelĂ©sben. Magyarország az elsők között
utasĂtotta vissza a bekapcsolĂłdást a menekĂĽltválság
páneurĂłpai szintű megoldásába, "hátat fordĂtott a
kollektĂv erőfeszĂtĂ©seknek", amikor tavaly meredeken
megugrott az Ă©rkező menekĂĽltek Ă©s menedĂ©kkĂ©rők száma,
és "úgy döntött, hogy elszigeteli magát", 200
kilomĂ©teres kerĂtĂ©st emelt dĂ©li határain, Ă©s olyan
törvényeket fogadott el, amelyek szinte lehetetlenné
tettĂ©k a menekĂĽltek Ă©s a menedĂ©kkĂ©rők belĂ©pĂ©sĂ©t
Szerbiából, és azt, hogy menedékjogért folyamodjanak -
áll az Amnesty International jelentésében.
A szervezet szerint a menekültek távol tartása nem
megoldás, kerĂtĂ©sek emelĂ©sĂ©vel, visszatoloncolásokkal
Ă©s bĂĽntetőintĂ©zkedĂ©sekkel - amelyeket Ausztrália Ă©s
egyes EU-tagállamok alkalmaznak - semmiféleképpen nem
Ă©rhető el a menekĂĽltproblĂ©ma rendezĂ©se.
A 21 millió menekült a világ népességének mindössze
a 0,3 százaléka, és az Amnesty International szerint ha
az egyes országok megosztoznak a felelőssĂ©gen, akkor el
lehetne érni, hogy ezek az emberek, akik önhibájukon
kĂvĂĽl voltak kĂ©nytelenek elhagyni hazájukat, máshol
biztonságban újrateremthessék egzisztenciájukat.