A világ leggazdagabb
országai mutatják - néhány kivétellel - a legkevesebb
hajlandóságot a konfliktusövezetekbl menekülk
befogadására, aránytalanul hatalmas terhet róva ezzel
náluk sokkal szegényebb és kisebb országokra - áll az
Amnesty International (AI) kedden Londonban ismertetett
helyzetértékelésében.
Az emberi jogi szervezet 41 oldalas jelentése kiemeli,
hogy jóllehet a világon 193 ország van, a 21 millió
menekültnek több mint a fele, 12 millió mindössze tíz
alacsony vagy közepes jövedelm befogadó országban él.
Az AI szerint ez fenntarthatatlan.
Az Amnesty International adatai szerint a tavalyi év
végén Jordániában volt a legtöbb - csaknem 2,8 millió
- menekült, utána Törökország következett 2,5 milliós
menekült népességgel. A török hatóságok szerint az
idei év közepére a Törökország által befogadott
menekültek száma elérte a 3 milliót, közülük 2,7
millióan Szíriából érkeztek.
Mindeközben a világ legtehetsebb országai fogadják a
legkevesebb menekültet, abszolút számban és vagyonukhoz
mérten egyaránt. Az Egyesült Királyság például 2011
óta hozzávetleg mindössze nyolcezer szíriai menekültet
fogadott be, Jordániába viszont ugyanezen id alatt 656
ezer szíriai érkezett, jóllehet a jordániai lakosság a
tizede, a jordániai hazai össztermék (GDP) pedig alig az
1,2 százaléka az Egyesült Királyságénak - áll az
Amnesty International keddi jelentésében.
Ausztráliában 2015 végén 58 ezer menekült és
menedékjogért folyamodó ember élt - Etiópiában viszont
740 ezer. Szíriából az elmúlt öt évben csaknem
ötmillióan menekültek el a háború ell, többségüket
öt ország - Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és
Egyiptom - fogadta be.
Az Amnesty
International keddi jelentése felidézi azt a felmérést,
amelyet a szervezet megbízásából a GlobeScan
közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat
világszerte 27 ezer ember megkérdezésével végzett el az
idén. A vizsgálat szerint a válaszadók 10 százaléka
lenne hajlandó befogadni menekülteket saját otthonába.
Az átlagon belül Kínában az így nyilatkozók aránya 46
százalék, Nagy-Britanniában 29 százalék,
Görögországban 20 százalék volt, Oroszországban
azonban csak 1 százalék. Globálisan a felmérésbe
bevontak 32 százaléka mondta azt, hogy elfogadná
menekültek letelepedését lakókörzetében, 47
százalékuk nem kifogásolná, ha városa vagy faluja
menekülteket fogadna, 80 százalék pedig hajlandó lenne
országába menekülteket beengedni.
Az emberi jogi szervezet ismertetése szerint globális
átlagban az embereknek csak a 17 százaléka nem fogadna be
még országába sem menekülteket. Oroszország az
egyetlen, ahol a közvélemény több mint egyharmada
elutasítja a menekültek befogadását: a megkérdezett
oroszok 61 százaléka mondta azt, hogy nem engedne be
menekülteket hazájába - áll a GlobeScan 27 országra
kiterjed felmérésében, amely Magyarországra sem terjedt
ki.
Ezzel szemben az Európai Unió, a világ leggazdagabb
politikai entitása aktívan törekszik a menekültek és a
menedékkérk távol tartására területétl - olvasható
a helyzetértékelésben. Magyarország az elsk között
utasította vissza a bekapcsolódást a menekültválság
páneurópai szint megoldásába, "hátat fordított a
kollektív erfeszítéseknek", amikor tavaly meredeken
megugrott az érkez menekültek és menedékkérk száma,
és "úgy döntött, hogy elszigeteli magát", 200
kilométeres kerítést emelt déli határain, és olyan
törvényeket fogadott el, amelyek szinte lehetetlenné
tették a menekültek és a menedékkérk belépését
Szerbiából, és azt, hogy menedékjogért folyamodjanak -
áll az Amnesty International jelentésében.
A szervezet szerint a menekültek távol tartása nem
megoldás, kerítések emelésével, visszatoloncolásokkal
és büntetintézkedésekkel - amelyeket Ausztrália és
egyes EU-tagállamok alkalmaznak - semmiféleképpen nem
érhet el a menekültprobléma rendezése.
A 21 millió menekült a világ népességének mindössze
a 0,3 százaléka, és az Amnesty International szerint ha
az egyes országok megosztoznak a felelsségen, akkor el
lehetne érni, hogy ezek az emberek, akik önhibájukon
kívül voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, máshol
biztonságban újrateremthessék egzisztenciájukat.
