Egy újabb válság kirobbanásának okairól
Hitelválság, természeti katasztrófák és háború a Közel-Keleten
2010.08.13 | Hennel Ádám írásaJó úton haladunk a kilábalás felé? Vagy éppen ellenkezőleg, újabb válság köszönthet ránk? Mik voltak idén a legfontosabb események, amik a pénzügyi világot negatívan érintették? Szót ejtünk a görög hitelválságról, a természeti katasztrófákról és egy esetleges közel-keleti háború következményeiről is.
Valószínűleg minden üzletember és bróker sokáig emlékezni fog a 2008-as pénzügyi válság kitörésére, melyet a Lehman Brothers csődje indított be. Mi tagadás, pörgős és kegyetlen napok voltak, amiket még erőteljesebb zuhanást kiváltó hetek, hónapok követtek. A részvények hatalmas értékvesztést szenvedtek el, több ország valutája is támadás alatt állt, a világ egy évtizedek óta nem látott válsággal találta szembe magát. A kezdeti sokk után az országok kormányai elkezdték oltani a tüzet, az Egyesült Államok egy gigantikus méretű bankmentő csomagot állított össze, és az Európai Unió sem tett mást. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) pedig több országnak - így hazánknak is – jelentős mennyiségű pénzt hitelezett, aminek segítségével a bajba jutott nemzetek elkerülték a csődöt.
Ha a részvénypiacok, és főként a bankpapírok oldaláról vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor eléggé világos az ábra. Egy hatalmas, irdatlan erejű beszakadást viszonylag gyors, körülbelül egy év alatt végbement nagy szárnyalás követett. Beszédes, hogy a hazai Blue Chip papírok közül a vezető részvény, az OTP 2009-ben megjárta az 1 500 forint alatti értéket, és a 7 000 Ft felettit is. Az ilyen jelentős volatilitás az összes fejlett ország részvénypiacán megfigyelhető volt. Aki jó időben szállt be, az nagyot szakított, de sajnálatosan nem ez volt a jellemző. Befektetők tömegei vásároltak rossz időben részvényeket, így aki kizárólag ebbe fektette a pénzét és nem volt képes tartani a pozícióit, az óriási veszteséget könyvelhetett el.
A pénzügyi válság nagyon sok új, tapasztalatlan befektető megjelenését eredményezte, akik a gyors meggazdagodás reményében adott esetben akár az egész életük munkájából összekuporgatott vagyonukért vásároltak részvényeket. Nem lehet ezen csodálkozni, amikor a médiában is folyamatosan arról lehetett hallani, hogy a válságnak vége, jön a kilábalás időszaka, ami gyors és hatékony lesz. Ezt sokan elhitték, és hisznek benne most is, miközben a körülmények több ponton aggasztóak. Nézzük meg tehát, mi az a három terület, ami veszélyeztetheti az egész világ pénzügyi stabilitását és akár egy újabb válságot is kirobbanthat!
Hitelválság
Idén év elején jelentek meg az első komolyabb hírek Görögország pénzügyi problémáiról. Mint ismeretes, Görögországban a tavalyi év végén új politikai erő került hatalomra, és ezt követően derült fény az ország valós pénzügyi, gazdasági helyzetére. A költségvetési hiányuk 12,7%-ra emelkedett, mely elképesztően magas, emlékezzünk csak, hogy Magyarországnak 2006-ban az államháztartási hiánya 8,9%-ra rúgott, és emiatt komoly kiígazító programot kellett kezdenie a Gyurcsány-kabinetnek. Azonban a 2008-as világválság óta a gazdasági elit és a részvénypiacok is sokkal idegesebbek, főként ha egy EU-s országról jelennek meg negatív hírek.
A Görög válság mondhatni lavinát indított el, egy hónappal később már Spanyolországról és Portugáliáról szóltak a hírek. Mindhárom ország CDS felára (adósságkockázati mutató) jelentősen emelkedett. Soros György, magyar származású amerikai üzletember több interjújában kifejtette, hogy az Európai Unió jelenlegi felépítése és rendszere az, ami meggátolja hogy valódi megoldást találjanak ezen országok megsegítésére. A világszinten elismert professzor, Nouriel Roubini szerint a globális gazdaságra fájdalmas folyamatok várnak, és ezt a visszaesést az egész világ megérzi majd, még akkor is, ha újabb recesszió már nem köszönt ránk.
Több szakértő szerint az eurózóna csak akkor lesz képes megújulni és kikeveredni a válságból, ha az EU központosítja a hatalmat, és csökkenti a tagállamok önállóságát. Kétségtelen, vannak efelé mutató jelek, de erről majd egy következő cikkünkben lesz szó.
A Görögország felől érkező negatív hírek nyomán erőteljes zuhanásba kezdtek a részvénypiacok. Az amerikai Dow Jones index 11 200 pontos csúcsról egészen 9 700 pontig zuhant. Ugyanezen időtávban a hazai részvényindex, a Bux is jelentős értékvesztésen ment keresztül. Ebből is láthatjuk, hogy egy-egy ország esetleges csődje felőli hírek komoly lejtmenetet képesek előidézni az egész világon.
Sajnálatos hír, hogy hazánkat is az elmúlt héten leminősítette két hitelintézet. A Standard&Poors és a Moody's is rontott az ország besorolásán. Ennek hatására a hazai fizetőeszköz árfolyama ismét megközelítette a 290 forintos szintet az euróval szemben. Szintén friss hír, hogy Spanyolországot is rövid időn belül lefokozzák az adósbesorolási tabellán. Görögországot pedig még júniusban rontotta le a Moody's 4 fokozattal, azaz a befektetésre ajánlott szint alá, ezzel is erősítve a pénzpiacok félelmét ezen országokkal, és az EU stabilitásával kapcsolatban.
Természeti katasztrófák
Az idei évben a részvénypiacokat nem csupán a Görögország felől érkező rossz hírek, vagy a vártnál rosszabb amerikai munkanélküliségi adatok taszították a mélybe, hiszen két komolyabb természeti katasztrófával és következményeivel is szembe kellett néznie a világnak.
Az izlandi tűzhányó kitörése és az azt követő hamufelhő egész Európát elérte. Ennek hatására napokig akadozott, vagy más helyeken egyáltalán nem működött a légiközlekedés, több ezer ember ragadt a reptereken, hiszen a járatok többségét törölték. A korlátozások következtében a légitársaságok napi 200 millió dolláros veszteséget szenvedtek el, ezért a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek válságkezelő központot kellett létrehoznia. A károk felmérése azóta is folyamatban van.
Az izlandi hamufelhőtől sokkal nagyobb pánikot indított el a Mexikói-öbölben kigyulladt és elsüllyedt olajfúrótorony híre. A BP olajcég (British Petroleum) által üzemeltetett fúrótorony idén április 20-án robbant fel, és azóta folyamatosan ömlik az olaj az öbölbe. Szakértők szerint az olajszennyeződés komoly veszélybe sodorhatja a térség vizeinek élővilágát. Az olajfolt az űrből is látható, az MSNBC-nek nyilatkozó kozmonauta, Oleg Kotov szerint “nagyon ijesztő és szívszorító a látvány”.
A BP a katasztrófa óta minden tőle telhetőt megtett, hogy megállítsa az olajszennyezést, számítások szerint napi 6 millió dollárt, összességében pedig közel 1 milliárd dollárt költött már el a katasztrófa elhárítására. A brit óriáscég 32 hajóval és 5 repülőgéppel dolgozott a helyszínen, az olajszivárgást a napokban sikerült megállítani. A BP mellett az Egyesült Államok kormánya mintegy 20 ezer emberrel és rendkívül fejlett eszközökkel vett részt a munkálatokban. Az amerikai elnök szerint a világtörténelem legjelentősebb kárelhárítási művelete van folyamatban. Politológusok szerint a katasztrófa és az utána következő események jelentősen ronthatják Barack Obama népszerűségét a választók körében, mert a közvélemény egy része úgy látja, nem elég gyorsan, és nem elég határozottan cselekedett a kormányzat. Az elnök világossá tette, hogy a kialakult helyzetért a BP-t teszik felelőssé. Az olajcég árfolyama az elmúlt hónapokban jelentős ingadozásokat élt át, másfél hónappal ezelőtt éves mélyponton volt a részvény értéke.
A nyár sem maradhatott el természeti katasztrófák nélkül. A hazai árvizekről egyik előző írásunkban már szót ejtettünk, a napokban pedig Oroszország fővárosát, Moszkvát érte el a baj. A várost a hatalmas erdőtüzek nyomán beborította a füstköd, mellyel együtt rendkívüli hőség érkezett, meteorológusok szerint sok száz éve nem mértek ilyen forróságot Moszkvában. A statisztikák szerint naponta mintegy 700 ember halálát okozza a füst, és sokan mások pedig megbetegednek, viszont a kórházak és a rendelők zsúfolásig telítettek, így az egészségügyi ellátás is akadozik. A katasztrófa súlyosságára való tekintettel elképelhető, hogy a tanévkezdést is elhalasztják az orosz fővárosban.
A Bloomberg szerint a hatalmas erdőtüzek nyomán kialalult katasztrófahelyzet 15 milliárd dollárba és 15 ezer ember életébe kerülhet, így az orosz gazdaság GDP-je jelentősen, 1%-kal csökkenhet.
Háború a Közel-Keleten
A harmadik terület - mely véleményem szerint a legveszélyesebb -, az nem más mint a Közel-Keleten zajló eseménysorozat. Aki gazdasági ügyekben valamennyire jártas, az pontosan tudja, hogy évek óta a világ figyelme egyre inkább erre a térségre irányul. Azt hiszem, hogy mindenkinek, aki felkészülten akar a jövőbe lépni, tudnia és ismernie kell ennek a térségnek a helyzetét, és azt is hogy mi várható a közeljövőben. Most ezt nézzük meg.
Az izraeli események folyamatosan és egyre nagyobb intentizással jelennek meg a világ vezető hírportáljain. 2008-ban a Gázai övezet elleni támadás volt az elsődleges téma, mellyel Izrael az évek óta tartó rakétatámadásokra reagált, majd idén újra az Izraellel kapcsolatos események uralták a sajtót, amikor kiderült, hogy hatalmas földgázkészletet találtak Haifa partjainál. Azonban a legfontosabb kérdés a közel-keleti helyzetet elemzők számára nem más, mint hogy vajon kirobban-e egy háború ebben a térségben?
Az utóbbi hónapokban egyre inkább felerősödtek azok a vélemények, hogy rövid időn belül Izrael támadást indít Irán ellen. Irán hosszú évek óta fejleszti atomprogramját, melyet nem hajlandó felhagyni sem az EU sem az Egyesült Államok követelésére. Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök beszédeiben rendszeresen bírálja Amerikát, amiért a “cionisták” mellé áll, Izraelt pedig nem ismeri el független államként, és többször tett már olyan kijelentést, hogy Izraelt el kell törölni a föld színéről. Ahmadinezsád egyértelmű célja, hogy megindítsa a globális dzsihádot a zsidók és a keresztények ellen, és ennek eléréséhez atomfegyverre van szüksége, minél hamarabb.
Irán és az Egyesült Államok viszonya igazán 2002-ben romlott meg, amikor George W. Bush a “gonoszok tengelyének” nevezte a perzsa államot Irakkal egyetemben, melyet mint tudjuk 2003-ban meg is támadott. Az új elnök ugyan sok kérdéshez máshogy viszonyul mint elődje, ám az iráni atomprogramot Obama is bírálja.
Térjünk vissza az Izraellel kapcsolatos idei eseményekre, mert ezeknek a segítségével érthetjük meg, hogy mi várható a közeljövőben. Izrael az elmúlt egy év alatt igen komoly, sokak szerint visszafordíthatatlan diplomáciai ellentétbe került Törökországgal. Ez azért is érdekes, mert Törökország hosszú évek óta Izrael legfontosabb partnere volt, rendszeresen tartottak közös hadgyakorlatokat is. Ám a Gázai övezet blokádja nyomán kialakult helyzetet az izraeliek és a törökök egészen másként értékelik, utóbbi szerint Izraelnek fel kellene oldani a blokádot, hogy a segélyszállítmányok akadálytalanul bejuthassanak a rászorulókhoz. Izrael ezzel szemben a blokád fenntartása mellett áll, mondván csak így tudja megakadályozni, hogy újabb fegyverek kerüljenek a terroristák kezébe.
Ez a konfliktus tökéletes alkalom volt arra, hogy Irán és Törökország megújítsa és szorosabbá tegye kapcsolatát. A tavalyi év végén a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan kétnapos tárgyaláson vett részt az iráni elnökkel Teheránban. A tárgyalások során a felek megállapodást kötöttek katonai és titkosszolgálati együttműködésről is. Ezzel a lépéssel rendkívül nagyot fordultak az erőviszonyok, hiszen egy ilyen megállapodással komoly Izrael-ellenes koalíció jött létre, melybe Törökország, Irán, Szíria és Libanon tartozik. Megjegyzem, e sorok írásakor érkezett a hír, hogy Brazília is megállapodást kötött Iránnal és Törökországgal a nukleáris együttműködésről.
Ismerve Irán szándékait, valamint a térségben tapasztalható nyugatellenességet, anticionizmust, nem kétséges hogy Izrael számára komoly veszélyt jelenthet, ha a perzsa állam atomfegyverekkel rendelkezik. Éppen ezért több forrásból is olyan információk érkeznek, hogy Izrael egy megelőző csapást fog mérni Iránra, még mielőtt kontrollálhatatlanná válnak az események.
Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök kijelentette: “Az izraeli hadsereg felkészült egy esetleges Irán elleni háborúra.”
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a júniusban tartott G8-ak csúcstalálkozóján nyilatkozta a következőket: “A G8-ak biztosak benne, hogy Izrael meg fogja támadni Iránt.”
A Pentagon vezérkari főnöke szerint az iráni fenyegetettség egyre növekszik, így a Pentagonnak el kell gondolkodnia egy megelőző csapáson. A The Times pedig már arról írt az elmúlt hetekben, hogy a Pentagon elindította a bunkerromboló bombák szállítását az Indiai-óceáni katonai bázisukra, melyekre a lap szerint az Irán elleni támadáshoz lesz szükségük. A témával kapcsolatban a The New York Times is megjelentetett egy írást, mely szerint a Fehér Ház és a Pentagon között jelentős nézeteltérések vannak ebben a kérdésben. Míg a Fehér Ház diplomáciai úton próbálná megoldani a helyzetet, addig a Pentagon minél előbbi katonai lépéseket sürget.
A bunkerromboló bombák híre kapcsán a tekintélyes skót lap, a Herald Scotland is egy részletes összeállítást közölt a témában. A lap megszólaltatta Dan Plesch-t, aki egy tanulmányt írt a témában “Amerikai előkészületek Irán megtámadására” címmel. A szerző szerint az említett bombázók – melyek mintegy 10 000 célpont megsemmisítésére alkalmasak – egyértelműen Irán megtámadása miatt lettek átszállítva a Diego Garcia szigetre.
A WorldNetDaily még márciusban közölt egy elemzést, amiben egyiptomi és szíriai katonai forrásokra hivatkozva azt írja az újságíró, hogy abban az esetben, ha Izrael megelőző csapást mér Iránra, akkor szíriai gerillaharcosok és a Hezbollah kommandósai megtámadnák az izraeli határvárosokat. Egyes források szerint ez az izraeli katonai vezetőket is aggasztja, mivel Szíria a közelmúltban modern és komoly fegyverekkel látta el az eddig csupán régi típusú géppuskákkal, vagy kézileg barkácsolt rakétákkal rendelkező Hezbollah-ot. Ez az összehangolt támadás egyébként is mérföldkőnek számítana, hiszen a Hezbollah az 1973-as Jom kippuri Háború óta nem vett részt ilyen konfliktusban (erről bővebben a külön dobozban).
[cim]Izrael csodával határos győzelme – A Jom kippuri Háború[/cim]
[tartalom]
Izrael 1948-as állammá nyilvánítása óta folyamatos veszélyeztetettségben él, hiszen megalakulása után már a következő napon hadat üzentek a zsidó államnak az arabok, azonban ebből Izrael győztesként került ki. Majd 1956-ban kitört a Szuezi válság, amikor Izrael Nagy-Britanniával és Franciaországgal közösen lerohanta Egyiptomot és Izrael elfoglalta a Sínai-félszigetet.
Ezt követően 1967-ben kezdődött el a “Hatnapos Háború”, amikor az egyiptomi elnök, Garmal Abden Nasszer szövetséget kötött Jordániával, Szíriával és Irakkal, és kijelentette, hogy az arab népnek eltökélt szándéka eltörölni Izraelt a föld színéről. A támadó országok együttes hadserege meghaladta a 364 000 főt, a harckocsik száma elérte az 1800 darabot. Ezzel szemben Izrael mindössze 264 000 katonával és 800 harckocsival készült a harcra.
Az arab erők nagy létszámfölénye ellenére Izrael ezt a háborút is megnyerte. Ebben nagy szerepe volt Izrael hadügyminiszterének, Mose Dajannak, aki elrendelte a zsidó légierő összehangolt invázióját az arab támaszpontok ellen. A háború megnyerésével a zsidó állam a térség abszolút urává vált, kétezer év óta először került izraeli fennhatóság alá Jeruzsálem.
Ezt követően 1970-ben Nasszer elnök meghalt, ám Egyiptom nem tett le a szándékáról, hogy elpusztítsa a zsidókat. Utódja, Anvar Szadat egyezséget kötött a Szovjetúnióval, és nagy mennyiségű lőszert és egyéb fegyvereket vásárolt. Ennek hatására Egyiptom a térség legerősebb hadseregét tudta magának, mintegy 800 000 katonával és 2600 harckocsival rendelkezett.
Izrael eközben terrortámadásokat szenvedett el, az 1972-es müncheni olimpián arab terroristák meggyilkolták az izraeli sportolókat.
Közben Egyiptom mellé állt Szíria és Irak is, így összességében a támadóknak több mint 1 000 000 katona, 4700 harckocsi és több mint 1000 harci repülő állt rendelkezésre. Ezzel szemben Izrael 415 000 katonával, 1500 harckocsival és 561 harci repülővel rendelkezett.
Az arab csapatok 1973. október 6-ra időzítették a támadást. Ez ugyanis a zsidó Jom Kippur (engesztelés napja) ünnepe volt, ilyen alkalmakkor Izraelben leáll az élet, még a tömegközlekedés sem működik. A készülőfélben lévő arab támadásról az izraeli titkosszolgálat, a Moszad sem szerzett tudomást, így az ország teljes mértékben kiszolgáltatottá vált. A világsajtó és az egész Közel-Kelet biztos volt abban, hogy zsidó nép órái meg vannak számlálva.
Mikor Izrael tudomást szerzett az eseményekről, akkor már a tengernyi hadsereg körbevette az országot. Golda Meir, Izrael miniszterelnöke még ekkor is hitt abban, hogy visszafordíthatók az események, ezért a hatnapos háború idején bevált megelőző légicsapást nem engedélyezte.
Egyiptom csapatai megindultak, és egy nap alatt megsemmisítették a Szuezi-csatornánál lévő izraeli védelmi állásokat, közben jelentős veszteséget szenvedett a védelem a Golán-fennsíkon is. Ekkor az Egyesült Államok beavatkozott, jelentős mennyiségben szállítottak az izraelieknek hadianyagot.
A háború tizedik napján Szíria megindította elsöprő erejű támadását, melyhez jordániai tankok hosszú sora is csatlakozott. Ám ez a támadás hatalmas kudarcba fulladt, ugyanis a szíriai vadászgépek saját és szövetségesük egységeit kezdték bombázni. Az így kialakult zűrzavar nyomán óriási veszteségeket szenvedtek el, ezért le kellett fújniuk a támadást.
Ekkor lépett színre a kiváló érzékű tábornok, Arial Saron (aki később Izrael miniszterelnöke lett), és páncélos csapataival megindította az ellentámadást. A két hadsereg a Szuezi-csatorna közé szorult, ekkor döntött úgy Saron, hogy átkel a csatornán. Ezzel a lépéssel az izraeli erők megszerezték az egyiptomi védelmi állásokat, így az arabok jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az izraeli tábornokok ekkor rájöttek, hogy a pusztító erejű egyiptomi légierőt még a szárazföldön kell megsemmisíteni. Ennek elérése érdekében átcsoportosították erőiket, és bejöttek a számításaik, az egyiptomi harci gépek elpusztítása után az arab erők megadták magukat és visszavonultak. Ezzel Izrael a negyedik háborújából is győztesen került ki. (Szerkesztette Horváth Tamás) [/tartalom]
[/kiemelt]
A mindig belső információkkal előrukkoló Debkafile jelentése szerint Irán már háborús készültségben áll. Az iráni elnök a napokban adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok és Izrael három hónapon belül megtámadja a perzsa államot. Ezt erősíti az a tény is, hogy az iráni hírtelevíziók napok óta interjúkat sugároznak magas rangú katonai vezetőkkel, akik az esetleges háború következményeiről beszélnek.
Morteza Saffari, az iráni haditengerészet egyik vezetője szerint az iráni hadihajók könnyen ki fogják lőni a támadó amerikai-izraeli hadihajókat, ha azok a Perzsa-öböl vagy az Ománi tenger felé veszik útjukat. “Hajóink méhrajként csapnának le az ellenségre” - mondja Saffari. Irán több mint 100 hadihajóval van jelen a vizeken.
A napokban jelent meg a világsajtóban több olyan felvétel, amelyet az iráni Forradalmi Gárda hozott nyilvánosságra. A képeken megszámolhatatlan hosszú sorokban láthatók kiásott sírgödrök, amelyeket az amerikai és izraeli katonáknak szánnak. A képeket a “Szent Háború Értékeinek Megőrzése” nevezetű szervezet készítette, ezzel is rámutatva arra, hogy Irán készül a háborúra.
A Debkafile forrásai szerint Irán észak-nyugati határán a helyi erők készültségben állnak. A hírek szerint ugyanis az Egyesült Államok igen jelentős, több mint 200 000 fős hadsereget állomásoztat Irán körül, és jelentős erők indultak az azerbajdzsáni határ felé, melyek az izraeli csapatokkal együtt az iráni nukleáris bázisok elleni csapást indíthatnák el. Katonai források szerint a páncélos hadosztályok egészen a Kaszpi-tengerig vonulnak.
Nógrádi György szerint is komoly esély van az Irán elleni támadásra. A Magyar Televízió reggeli műsorában a biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy Irán hónapokon belül atombombával fog rendelkezni. “Izrael a megsemmisülés szélére kerülhet egy atomcsapással, Iránnál a vezetés tűnne el” - mondta Nógrádi. Majd a háborús előkészületekkel kapcsolatban a következőket említette meg: “Az elmúlt órákban elkezdődött egy olyan katonai fölvonulás, amihez hasonló a térségben nem volt. Irán a haditengerészetét szétszórta egy több ezer kilóméteres körbe, fölkészülve arra, hogy ezekkel a gyors naszádokkal az amerikai hajók ellen csapást mér ha kitör a háború. Az Egyesült Államok az elmúlt órákban két repülőgéphordozót hozott a térségbe, fedélzetén 6-6 ezer emberrel és 36 harci géppel” - figyelmeztetett a szakértő.
A következményekről
Ennyi információ birtokában nyugodtan kijelenthetjük, hogy a háború nagy valószínűséggel elkerülhetetlen. Az igazi kérdés már csak az, hogy milyen következményei lennének egy Irán elleni háborúnak?
Az első és azonnali hatás egyértelműen a pénzpiacokon jelenne meg. Egy háború, mely a Közel-Keleten robban ki, hatalmas pánikot indíthat be a világ tőzsdéin. Tudjuk, hogy a mai korban a világkereskedelem másképpen működik mint a régebbi időkben. Ma már minden ország gazdasága sokkal jobban kötődik a többihez, ezt láthattuk a görögországi eseményeknél is.
Nem szabad elfelejteni, hogy iráni vezetők milyen nyilatkozatokat tettek az elmúlt időkben. Behzad Soltani, Irán Atomügyi Bizottságának egyik vezetője nemrégiben arról beszélt, hogy hamarosan Irán is csatlakozik az atomhatalmakhoz, és így az ország képes lesz elrettenteni a támadókat. Teherán a Barack Obama által szervezett Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozó idején adott ki egy nyilatkozatot, miszerint ha az Egyesült Államok támadást indít Irán ellen, akkor egységeik készen állnak arra, hogy úgynevezett “piszkos bombákat” - melyek nukleáris töltetekkel rendelkeznek – juttassanak el Amerikában tartózkodó terroristákhoz, akik a nagyvárosok legforgalmasabb részein robbantanák fel magukat. Biztonságpolitikai szakértők szerint ezzel az amerikai terrorelhárítás is számol, egyes számítások szerint egy ilyen támadásban akár 10-20 ezer ember is életét veszítené.
A közel-keleti háború ezen felül az olajár drasztikus megnövekedését eredményezné, ez pedig kihatással lenne a gazdaságra, a pénzpiacokra és a hitelezésre is.
Azonban ha eltekintünk a közel-keleti eseményektől, az esetleges háborútól, akkor is azt látjuk, hogy az előjelek más területen sem jók. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi, foglalkoztatottsági adatok továbbra is rosszul festenek, Európában pedig még mindig erőteljesek az aggodalmak több ország felé.
Mibe érdemes fektetni ilyen előjelek tudatában? Egy felelősségteljes befektető ilyenkor óvatos üzemmódba kapcsol, és lehetőség szerint csökkenti a részvényportfólióját. A legjobb stratégia az, ha az ember ilyenkor részvénnyel is rendelkezik ugyan, de emellett készpénze is van, amivel ha úgy adódik, ki tud építeni short pozíciókat. Aki befektetésben gondolkodik, az lehetőleg olyan részvényekbe, vagy alapokba vásároljon bele, amelyek a mezőgazdasághoz, a termőföldhöz, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódnak. A bankpapírokba fektetés mindig is jó választás volt, ám legyünk óvatosak, ezek a részvények sokszor túlreagálják a világban történő eseményeket, így egy újabb váratlan természeti katasztrófa, vagy egy ország csődjének híre komoly zuhanást idézhet elő.
[cim]A shortolásról[/cim]
[tartalom]
A shortolás a spekulatív befektetés egyik fajtája. Ilyenkor a befektető arra számít, hogy a részvény árfolyama nem emelkedni, hanem csökkenni fog. Shortoláskor a kereskedő először eladja a részvényt (ami nincs meg neki), majd a nap folyamán egy másik árszinten visszavásárolja. Amennyiben bejött a számítása, és olcsóbban vásárolta vissza, mint ahol vette, akkor a kettő közötti különbség a nyereség, ha a részvény ellenkező irányba ment, akkor pedig a veszteséget realizálta. Egyes brókercégeknél lehetőség van napon túli, hosszútávú shortpozíciók kiépítésére is, sőt a pénzünk mellé még befektetési hitelt is felvehetünk, így akár a valós összegünk öt-tízszeresével spekulálhatunk. [/tartalom]
[/kiemelt]
Ha eltekintünk a részvényektől, akkor én az aranyat javaslom vásárlásra. Az előző, nyersanyagokról szóló írásunkban már megemlítettük, hogy az arany árfolyama hatalmas emelkedésen van túl. Egyes elemzők szerint éppen ezért kisebb-nagyobb korrekciókra lehet majd számítani ezen a piacon is. Ám az arany nem feltétlenül részvényhelyettesítő befektetési lehetőség, inkább egy biztos pont, abban az esetben, ha sokkal rosszabbra fordulna a világgazdaság, mint ahogy azt jelen pillanatban látjuk. Akkor ugyanis az arany árfolyama újabb csúcsokra fog emelkedni.