Amerikai befektetési társaságok vezetői szerint komoly
károkat okozhat a londoni City pénzügyi szolgáltatási
központjának, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai
Unióból, hogy elveszíti hozzáférését az EU belső piacához
is.
Colm Kelleher, a Morgan Stanley globális befektetési
bankcsoport elnöke és Rob Kapito, a világ egyik legnagyobb
alapkezelője, a Blackrock vezetője a BBC rádió
hírmagazinjának nyilatkozott szerdán.
Kelleher szerint a City mindenképpen megszenvedi a
Brexitet, vagyis a brit távozást az EU-ból, a kérdés csak
az, hogy mennyire.
Hozzátette: a brit EU-tagságról rendezett júniusi
népszavazás után - amelyen a kilépést pártolók győztek szűk
többséggel - a Morgan Stanley igazgatótanácsában azonnal
felmerült a kérdés, hogy a cégnek érdemes-e még befektetnie
Londonban.
A Morgan Stanley elnöke szerint a ház egyes üzleti
tevékenységeit át kell majd telepíteni Londonból a
kontinensre, ha nem születik megállapodás a "passporting"
jogokról, vagyis az EU kontinentális piacaira, főleg az
euróövezeti piacokra bejárást biztosító szolgáltatási
engedélyekről a Brexit-tárgyalásokon.
Kelleher szerint a brit kilépés hátráltatja a tőkepiaci
unió megteremtését célzó erőfeszítéseket is. Az Európai
Bizottság e kezdeményezésének célja az, hogy az európai
vállalatok és az infrastruktúra-beruházások
finanszírozásában jóval nagyobb szerepet kapjanak a
tőkepiacok.
A Morgan Stanley elnöke ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta, hogy a kontinentális piacokon e
hitelfinanszírozási tevékenységek 80 százalékát még mindig a
bankok végzik.
Rob Capito, a Blackrok elnöke - akinek cége csaknem
ötezer milliárd dollár befektetői tőkét kezel - a BBC-nek
nyilatkozva úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy van olyan
pénzügyi szolgáltató cég a Cityben, amely ne kezdett volna
máris ingatlanok után nézni Nagy-Britannián kívül, arra az
esetre, ha tevékenységük jelentős részét el kell vinniük
Londonból.
Capito szerint a Cityben jelenleg mindenki azt
számolgatja, hogy a Brexitnek milyen adózási és befektetési
következményei lesznek.
A Blackrock vezetője kijelentette: véleménye szerint
a brit választók az EU-tagságról tartott népszavazás előtt
nem kaptak elégséges tényszerű tájékoztatást a Brexit "nem
szándékolt járulékos következményeiről, márpedig e
következmények igen jelentősek lesznek, és mindenkit
érintenek az Egyesült Királyságban".
A passporting-jogok elveszítésének kockázataira a brit
parlament és nagy londoni elemzőházak is felhívták már a
figyelmet.
A londoni alsóház pénzügyi bizottságának e héten
ismertetett jelentése szerint 5476 nagy-britanniai székhelyű
pénzügyi szolgáltató csoportnak összesen csaknem 340 ezer
aktív "passporting" engedélye van jelenleg arra, hogy az EU
más gazdaságaiban is kínálhassa szolgáltatásait.
A szakbizottság szerint ezekből az adatokból már le
lehet vonni az első következtetéseket arra, hogy milyen
hatással járna a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorra,
ha Nagy-Britannia nem férne hozzá teljes mértékben az EU
egységes piacához, miután kilépett az unióból.
A világ egyik legnagyobb munkapiaci szolgáltató
csoportja, a ManpowerGroup új negyedéves felmérésében
megállapította, hogy a City vállalatvezetőinek körében
különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási
kilátások megítélése a népszavazás óta.
A Manpower szakértői szerint a Londonban
megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az,
hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat
Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is, és a
citybeli pénzügyi cégek munkaerő-toborzási hajlandóságának
gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg
e jogok megtarthatóságának esélyeit.
A Manpower hangsúlyozta, hogy a londoni City két
legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris
"udvarol" a City nagy cégeinek.
A felmérés adatai szerint a dublini pénzügyi
szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések
száma 800 százalékkal ugrott meg a népszavazás óta.