Sok tonna műanyag,
ezerkétszáz, éjjel-nappal működő fröccsöntőgép, egy sereg
robot, precíz festő és csomagoló sor, sok automata
szortírozó gép, és egy hatalmas elosztórendszer. Ez ma a
LEGO gyár. De honnan indult az elmúlt generációk
gyermekkorát megszépítő színes építőjáték?
A vállalat jóval az
automata gépek megszületése előtt indult, kézzel készült
fadarabokkal. Az alapító, Ole Kirk Christiansen 1891-ben
született, tizenhárom gyermek közül a tizedikként. Hétévesen
asztalos segédnek állt, hogy támogassa családját. Ole
asztalosmester lett, és huszonegy évesen már saját asztalos
műhelye volt. 1932-ben, nem csak az amúgy is súlyos
világválság, hanem feleségének elvesztése is mélyen
lesújtotta Christiansen-t. A négy fiát egyedül nevelő Ole-t
a szegénység fenyegette, ezért negyvenegy éves korában más
irányba terelte pályafutását. Játékos kedvű ember volt,
szerette a gyerekeket, így asztalosmesterségét latba vetve
játékokat kezdett készíteni a hulladékfából. Két éven át,
mintegy mellékesen készített játékokat, a kereslet pedig
akkora volt, hogy már önálló játékgyárat alapíthatott. A
tragédiája után kettő évvel, 1934-ben megszületett a LEGO,
két dán szó összeillesztéséből: „leg” és
„godt” – azaz, „játsszatok
jól”. Később Ole fiai is nagy szerepet játszottak a
vállalat fenntartásában. Bár 1942-ben leégett az eredeti
üzem, hamarosan újjáépítették azt.
A világháború után
nehéz helyzetbe kerültek, mert nehéz volt faanyaghoz jutni.
A problémán a műanyag, mint nyersanyag felhasználásával
lettek úrrá. 1947-ben Christiansen megvásárolta ez első
fröccsöntő gépet, és az ötvenes évek végére a fiatal és apró
dán vállalat nemzetközi sikert aratott. 1955-ben az egyik
fiú, Godtfred ismert fel egy új lehetőséget, azon
játékrendszer ötletét, melyek elemei mind egymáshoz
illeszthetők. Ez egyben az újabb és újabb készletek
megvásárlására is ösztönözte a gyermekek szüleit. Ekkor
adták ki az első LEGO Cityt, amiben már rendőrautó is volt.
Ezek az első téglák még üregesek voltak, és nem tartották
össze olyan jól az épületeket, emiatt születtek meg egy
fejlesztésként 1958-ban a ma ismert, belső merevítőkkel
ellátott elemek. 1966-ban kiadták a vonat LEGO készletet.
1974-ben született meg az első minifigura, és 1978-ban
nyerte el a mai formáját.
Az első emberkék jóval nagyobbak voltak, és többféleképpen
mozgatható végtagokkal rendelkeztek. A mostani figurák első
darabjai a sárga, mosolygós kis fickók voltak, akiknek nincs
bőrszínük, sem vallásuk, vagyis abszolút pártatlanok. Ezzel
együtt vezették be az autók kerekére a gumiból gyártott
abroncsokat, a hátulról megközelíthető épületeket is.
1971-ben a babaházak megjelenésével kifejezetten a lányoknak
kínáltak készletet, a következő évben pedig a vízen úszó
hajótestek is megjelentek. Szintén a hetvenes évek végén
jelent meg az azóta jócskán átalakult „Space”
készlet. 1986-tól világító, és hangokat keltő elemeket is
bele csempésztek egyes készletekbe, valamint a nyolcvanas
évekhez köthető a LEGO Castle készlet kiadása, aminek célja
a gyermekekkel megismertetni a jó és rossz fogalmát.
1989-ben jelent meg először LEGO figura nem mosolygó
arckifejezéssel, a Kalóz sorozat elemeként. A kilencvenes
évek legvégén kiadott Bionicle sorozat vált az elmúlt
időszak talán legsikeresebb LEGO készletévé, ebből már több
egész estés digitális rajzfilm is készült. Az elmúlt években
a LEGO gyakorlatilag minden sikeres készletéből készítettek
videojátékot.
A LEGO tervezői egy-egy
újabb készlet összeállítására évek kutató-, és fejlesztő
munkáját szánják, valamint rendszeresen tanulmányi
látogatásokat tesznek a tervezett készlet esetleges valós
megfelelőinél, például egy rendőrségen. A tervező élcsapat a
LEGO készletek minden részét felújítja pár évente. Egy új
készlet összeállítása öt lépésből áll: a tervezés és
fejlesztés, öntés, festés és díszítés, csomagolás, valamint
a kiszállítás. Egy új készlet megszületésekor igyekeznek a
már meglévő elemeket újra értelmezve, azokat másféleképpen
felhasználva és összeállítva kiötleni valami újat, hiszen
egy-egy új öntőforma negyedmillió eurót is érhet.
Egyébként az egymásba illeszthető kockák jelentik a
vállalat sok oldalúságának, és folyamatos megújulási
képességének alapkövét. Például egy számítás szerint, hat
darab, nyolctüskés, egyforma színű téglácskát is 915,103,065
különböző módon lehet összeilleszteni. Amennyiben viszont
egy új elememmel szeretnék a tervezők bővíteni az adott
készletet, akkor a tárgyat vagy élőlényt hosszasan
megfigyeli a szobrász. Először lágy agyagból készül el, az
alakjának pedig egyeznie kell a vázlattal. Ha sikerült a
formát kifaragni, utána új öntő formát kell készíteni. Ezek
a gyártól nem messze készülnek: egy erre szakosodott brigád
az agyagszobrocskát egy három dimenziós letapogató kamera
segítségével digitalizálja. Ettől fogva ezzel a digitális
modellel dolgoznak, még a hibáit is digitálisan javítják.
Ezzel párhuzamosan készül el, először szintén csak
digitálisan az öntőforma, aminek a szivárgását, és minden
egyéb hibáját előre igyekszenek kiküszöbölni, majd egy egy
gép elkészíti ennek prototípusát. A sikeres próbaöntés után
már készülhet is a sorozatgyártás.
Az alapvető
építőelemek, a klasszikus téglák nem sokat változtak 1958
óta, a dán játék utáni kereslet viszont egyre emelkedik: a
világ játékboltjai másodpercenként hét doboz LEGO-t adnak
el. Bár az egész világ számára alkotnak játékot, ezek nagy
része még mindig ott készül, ahol a LEGO megszületett, a
dániai Billund-ban. A fröccsöntő üzem három fő terültre
oszlik, tizennégy magas siló fogadja a beszállított műanyag
granulátum nyersanyagot, majd a 23 méter magas raktárban
válogatják szét a téglákat a festés és díszítés előtt.
Másodpercenként 500, percenként 30.000 elemet készítenek. A
Billund-i LEGO gyár egyben a világ legnagyobb fröccsöntő
üzeme is, évente 21 milliárd elemet állítanak elő (2 évi
termeléséből a Holdig érő tornyot lehetne építeni). Az üzem
naponta 60 tonna műanyag granulátumot fogyaszt el, és mindig
egy hétre elegendő tartalékkal rendelkeznek. A gépek hétezer
különböző formában és színben gyártanak elemeket.
Fröccsöntés után egy hatalmas raktárban válogatják szét
őket, és tárolják, egy részük tovább megy más országokban
levő üzemekbe.
2009 januárjától egyébként már hazánkban, Nyíregyházán is
létezik LEGO gyár. A Billund-i gyárban gépek végzik a
befecskendezést, a precíz festést és csomagolást. A
fröccsöntő gépek 250 celsius-fokra hevítik a granulátumot,
és ezt a fogkrém szerű anyagot belepréselik az öntőformákba.
Ekkor a forma 120 tonnányi nyomást visel, míg a műanyag az
ismert formára nem dermed. Mivel az elemeknek pontosan kell
illeszkedniük egymáshoz, egyik gép sem olyan fontos, mint az
öntőformák, hiszen minden egyes elemnek illeszkednie kell
egymáshoz, beleértve az összes, 1958 óta legyártott elemet
is. Éppen ezért rendszeres karbantartást igényelnek, a
karbantartók egy külön csapatot képeznek a vállalaton belül.
Az elkészült elemeknek a századmilliméter alatti
hibakorláton belül kell lennie – százezer elemből
csupán tizenkettő bukik meg a minőség ellenőrzésen. Az
elkészült elemeket nagy ládákban önműködő robotok seregei
viszik el a felső szint szállító szalagjaihoz, ahonnan egy
hetven kilométernyi polcrendszert magába foglaló hatalmas
raktár csarnokba juttatják azokat. A nagy üzemen belül
létezik egy koncepciógyár nevű részleg, akik kizárólag új
ötletek kidolgozásán fáradoznak. Az ő érdemük például a
nemrégiben megjelent táblás LEGO társasjáték, aminek egy
különleges eleme a dobókocka.
A festés és csomagolás
Csehországban történik, egy Kladno nevű kisvárosban. A LEGO
éves termelésének közel negyven százalékát dolgozzák fel
itt. A fennakadás mentes működést biztosítandó, kilenc
órányi készlettel rendelkeznek. Az óriási festőgépek
sokoldalúak, így akár óránként képesek más, és más elemet
festeni. A festett elemeket alá vetik az úgynevezett
„nyál- próbának”. Ennek során az elemeket olyan
folyadékba merítik, melynek összetétele nagyon hasonló
emberi szájban levőhöz, hogy kiderüljön, lejön-e a festék. A
kész, festett elemeket a munkások saját kezűleg töltik a
szortírozó gépbe. A folyamatosan mozgó szalagon valósággal
ömlő elemeket a pontosan beállított gépek precízen
porciózzák ki, megfelelő darabszámú csomagokra. Az egyes
csomagokba került elemek számát a tömeg miligrammos
pontosságú mérése adja meg, és ha egy csomag még a hatodik
mérőállomásnál sem megfelelő, akkor azt kézileg
ellenőrzik.
A nagyobb dobozokat egyébként is kézileg csomagolják,
némelyiket akár tizenhat ember is egyszerre, nyolc
másodperces eltolással. Nemrégiben megegyeztek a DHL-el,
hogy minden szállításukat egyetlen, százezer négyzetméretes
elosztóközpontból végzik el. A LEGO egyébként a forgalmának
felét a karácsony előtti hat hétben bonyolítja le.
Az iparágnak van egy
olyan velejárója, ami akadályt jelent a márkahűség
kialakítására, ez pedig az, hogy idővel megnőnek a gyerekek.
A LEGO viszont úgy tartja meg vásárlóit, hogy minden
korosztály igényeit igyekszik kiszolgálni, ezért van például
a nagyobb méretű Duplo, ami a legkisebbnek való, az öt és
kilenc év közöttiek számára az alap készleteket szánják,
aztán ott vannak a komplexebb, nagyobb építmények, és a LEGO
Technic vagy a Mindstorms, a tiniknek és felnőtteknek.
Európában a felnőttek körében is igen népszerű a dán
innováció. Minden évben a hollandiai Zwolle-ben rendezik meg
a világ legnagyobb LEGO börzéjét, hetvenötezer
látogatóval.
A LEGO World fele szól csak a gyerekeknek, a másik felét
felnőttek számára rendezik. Létezik például egy AFOL (A LEGO
Felnőtt Rajongói) nevű szervezet, akik minden évben valami
gigantikus építménnyel kápráztatják el a látogatókat.
Emellett világszerte létezne LEGO Land-ek, amik a dán játék
híres készleteire alapozott óriási vidámparkok. Becslések
szerint a gyerekek világszerte évi öt milliárd órát
játszanak a mással össze nem téveszthető játékkal. A LEGO a
gyerekek alapvető késztetései közül aknáznak ki kettőt, az
építést és a szerepjátszást. Az elsőt a műanyag építőkockák,
az utóbbi a számítógépes játékok szolgálják leginkább ki. A
gyár nemrégiben fejlesztette ki online szerepjátékát, a LEGO
Universe-t. Ez – hasonlóan például a World Of
Warcrafthoz – egy sok játékos által alakított
internetes játék. Ez volt egyébként a legnagyobb befektetés,
amit a csoport egyetlen termékre áldozott. Ebben igyekeznek
megvédeni a gyerekeket az internet előtt is: például nem
lehet nyilvánosságra hozni egy létre hozott karaktert, míg a
moderátorok az jóvá nem hagyták; vagy ott van a „jó
barátok rendszere”, ami a szülők ellenőrzése alatt
folyik, hiszen ebben az opcióban a gyermek csak azzal
játszhat együtt, akit a való életben is jól ismer.
A kilencvenes évek során a játékok piaca, és a gyerekek játékokkal kapcsolatos szokásai is nagyban változtak. Az elektronikus játékok népszerűségének növekedése miatt a LEGO tizenegy éven keresztül volt veszteséges. A legsúlyosabb időszakban 500 millió dollárt veszítettek, alig kettő év leforgása alatt, és „ezt rosszul kezeltük” – ismerte el a cég egyik vezetője, Mads Nipper. Ekkoriban történt az a bámulatos fordulat, hogy a szoftvereket is alkalmazó Mindstorms vonal felnőtt rajongói feltörték a készlet rendszerét. A LEGO nem feljelentette a hackereket, hanem játékokat kínált fel a legjobbaknak, az ötleteikért cserébe. Ekkortájt született meg a Star Wars szabadalom és a számítógépes játékok. A Mindstorms-ban is nagyobb teret adtak a felhasználóknak, így a 2006-ban kiadott sorozat minden eladási csúcsot megdöntött. 2004 fordulópontot jelentett, és a vert helyzetből folytatódott a cég felállása. A LEGO korszerűbben állt ahhoz, hogy az építő játékok terén ők az elsők, és a legjobbak, tudatosan építkezett is erre, és sok klasszikus készletét is ennek szellemében frissített fel. 1934 óta a LEGO többször átalakult, de úgy maradt fent, hogy a problémákból erényt kovácsolt.