Merre halad a játékipar?
A videojátékok szemet vetettek a kasszasikernek számító mozik piacára is
2013.11.30 | Kocsis Katica
Az elektronikus játékok története egészen a múlt század közepéig nyúlik vissza: ennek egyik legkorábbi példája az 1947-es Katódsugárcsöves Szórakoztató Eszköz, amit a radartechnológia inspirált és lényegében egy rakéta röptét szimulálta, amit a képernyőre rajzolt célokba kellett irányítani. Azonban ekkor a játékipar fejlődésének komoly gátja volt: a számítógéppel történő interakció korlátokba ütközött a gépek mérete miatt. A személyi számítógépek megjelenésével azonban rohamos fejlődésnek indult a a videojátékok piaca is, és a szoftveripar a gazdaság egyik húzóerejévé vált. De hogyan is jutottunk el idáig? És merre tart most a fejlődés?
A kezdetek
A konzolos videojátékok és a hálózatokon játszott alkalmazások őskora az 1960-as évekre tehető. 1961-ben jelent meg az azóta kultikussá vált Spacewar!, amit az MIT három hallgatója fejlesztett ki amolyan unaloműzőnek. Egy hatalmas PDP-1 típusú számítógépen két űrhajó egymás elleni harcát szimulálták. A játékszabályok egyszerűek, átláthatók voltak: csak a gravitációs mezőnek nem volt szabad nekimenni, és sikerrel kellett kitérni az ellenfél lövései elől. A konzolos játékok valamivel később jelentek meg: 1966-ban Ralph H. Baer azzal az ötlettel állt elő, hogy TV képernyőkön megjeleníthető interaktív játékokat kellene létrehozni. Felfedezték a videojátékokban rejlő üzleti potenciált és megszületett a Magnavox Odyssey, amit a Nintendo és a SEGA követett a hetvenes évek végén.
Ekkor még a játékszoftverek szinte kizárólag a játékot fejlesztő cég platformján futottak, azonban hamar rájöttek, hogy hatalmas üzleti lehetőség van a szoftverfejlesztésben is: ekkor kerültek piacra az olyan legendás játékok, mint a Pac-Man, a Space Invader, a Donkey Kong vagy a Tetris. A videojátékok a 80-as évek végétől tömegesen elérhetővé váltak, így a popkultúra részeivé lettek. Felismerték a játékokban rejlő üzleti lehetőséget, így az árak jelentősen lecsökkentek, a verseny pedig felerősödött.
A kiforrott játékipar
A 90-es évekre a hardverek egyre olcsóbbá váltak, így a személyi számítógépek az egyik legjelentősebb videojáték platformmá nőtték ki magukat. Főleg a fiatalok körében voltak népszerűek a PC-s videojátékok és a konzolok, a felnőtteket ezek a dolgok már nem igazán mozgatták meg, hiszen az ő gyerekkorukban ehhez hasonló nem létezett, így nem is tudtak azonosulni a videojátékokkal. A fiatalok viszont annál inkább, tehát a játékok is leginkább őket célozták meg.
Nagy áttörést jelentett az 1993-94-ben megjelenő World Wide Web, a www, ami az online játékok elterjedését is megalapozta. Kereskedelmi forgalomba kerültek az első online multiplayer játékok, tehát a videojátékok egyfajta közösségi felületté is váltak. A játékkonzolok is piaci hódításba kezdtek: az Atari után a SNES és a Sega Megadrive igazán zseniálisnak számított a piacon, majd jött a PSX és a N64 a három dimenzióban megvalósított játékokkal.
A 2000-es években eszméletlen teret hódított el magának a játékipar mind az online szoftverek, mind a konzolos alkalmazások tekintetében. Az évtized második felében megnövekedett a Flash játékok népszerűsége, amihez nagyban hozzájárult a Flash technológia fejlődése és a szélessávú internetkapcsolatok számának növekedése világszerte. Megjelentek a közösségi oldalakra írt online játékok is, amik közül talán a legnépszerűbb a Zynga cég Farmville játéka volt.
A konzolok is alaposan megváltoztak: nőtt a grafikai teljesítményük, jól használható internettel, Blu-ray lejátszással rendelkeznek és 3D-s játékélményt kínálnak. Ezek elterjedésének köszönhetően egyre gazdagabb, kidolgozottabb látványvilágú játékokat hoztak létre. A konzolok esetében az online üzemmód megjelenésével a PC-s játékok némiképpen visszaszorultak, de a szakértők szerint ezek sem fognak eltűnni, hiszen egy a PC-s játékkultúra is igen erős. Emellett nem feledkezhetünk meg az okostelefonokra írt játékokról sem, ezek fejlődése is hatalmas, persze a játékrajongók állítják, hogy itt a játékélmény messze nem ugyanaz, mint egy konzolon vagy PC-n.
Merre tovább, játékipar?
Az innováció az összes platformon folyamatos. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a videojátékok is egyre életszerűbbé válnak, grafikájuk és látványviláguk is kifinomultabb lesz. A játékoknál a fontos szempont a közösségi jelleg: az online felületnek köszönhetően a közös szórakozáson túl a játékélmény egyre jobb megoszthatósága is fontossá válik. Megfigyelhető tendencia a casual gaming diadala is: ezek a videojátékok gyors meneteket, instant sikerélményt, adrenalin löketet kínálnak - a világ annyira felgyorsult, hogy az idősebb generációnak nincs sok ideje a játékra. Persze ők is szeretnek játszani: nekik készülnek az akár 8 óra alatt is végigvihető alkotások.
A játékipar lassan Hollywoodot is magába szippantja: a játékok és a filmek közötti határvonal folyamatosan vékonyodik. A játékok egyre szebbek, egyre valóságosabbak, történetüket sokszor egy kalandfilm is megirigyelhetné. Sikerük a látványos jelenetezésen és a filmszerű prezentációkon alapszik. A videojátékok tehát szemet vetettek a kasszasikernek számító mozik piacára is, de manapság sikeres videojátékok is idővel visszakacsintanak ránk a mozivászonról.
Ki kell tehát ábrándítani azokat, akik a játékipar haldoklása mellett érvelnek. Az iparág felfutóban van, a Gartner piackutató cég 2013-as elemzése is ezt támasztja alá. A becslések szerint a játékipar szoftverekből, konzolokból, mobil és internetes játékokból befolyó bevétele 2015-re meghaladja a 110 millió dollárt. És ha ez bekövetkezik, akkor a zene- és filmipart is maga mögé utasítja...