Trendmagazin

Színművész anyák és lányaik

Karrier, család, szerepek, művészet

2013.05.04 | Kocsis Katica

A New York Kávéház csillogó terében négy színésznő emelkedik ki a tömegből: az elbűvölő díva, Tordai Teri, mellette lánya, a varázslatos Horváth Lili, majd Hámori Ildikó, a kortalan szépség és lánya, Szinetár Dóra, akiből mindig sugárzik a keresetlen báj és kedvesség. Juhász Anna, a New York Művész Páholy háziasszonya őket kérdezi most a családról, az anyaságról és a színészi hivatásukról.

Fotók: Mernyó Ferenc

Bábel Klára hárfajátéka után Anna elsőként arra kíváncsi, hogyan is indultak el a művésznők a színészi pályán, illetve, hogy lányaik esetében egyértelmű volt-e, hogy ők is ezt a szakmát választják hivatásuknak. Hámori Ildikó elmeséli, hogy ő 13 évesen már játszott a televízióban és az első szerep után egyre több ajánlattal keresték meg, így végül is őt az élet sodorta a színészet felé. Tordai Teritől megtudjuk, hogy kiskorában Egerben egy öreg tölgyfa alatt mindig arról álmodozott, hogy kitágítsa a világ kereteit. Kezdetben balett-táncos szeretne lenni, csak később lesz belőle színésznő. De sosem bánta, hogy ez így alakult, hiszen ahogy mondja “a színház az, ami megszínezi az életet”. Lányát már korán elvitte a miskolci színház előadásaira, így végül is Horváth Lili esetében is adott volt a színészi pálya. Ő azt mondja, hogy nem készült tudatosan színésznek, de amikor 17 évesen Földesi Margit színitanodájába került, akkor már biztos volt abban, hogy merre akar indulni. Szinetár Dóráról köztudott, hogy már igen kicsiként ott volt mindig édesanyja mellett a próbákon és az előadásokon, tehát ő szinte beleszületett ebbe a világba. Habár elmondása szerint azért mindig bizonytalan szakmáját illetően, hiszen folyamatosan valamilyen “rendes szakma” után kutat.


Juhász Anna most az anyákhoz fordul és az iránt érdeklődik, hogy a szülők hogyan érezték magukat, amikor a lányoknál is eldőlt, hogy színészek lesznek. Hámori úgy látja, hogy ez akkor teljesen magától értetődő volt, lányát nem kellett terelgetnie, tanácsot adni neki, hiszen mindig tudta, hogy jó irányba tart. Dóri elmondja, hogy nem is szakmai tanácsokra vágyott édesanyjától, hanem sokkal inkább lelkileg, érzelmileg segítette a civil életben. Tordai úgy emlékszik vissza, hogy lányával rendkívül elfogult volt: “Még ha nem is tetszett, ahogy játszik, akkor is inkább a rendezőre fogtam az egészet, minthogy Lilit megbántsam.” A lányoknak tehát könnyű dolguk volt, hiszen anyáik hagyták, hogy szabadon kövessék az útjukat. Később, amikor már a lányok is befutottak, sokszor előfordult, hogy megtalálta őket egy olyan szerep, amit már korábban édesanyjuk is eljátszott. Hámori Ildikó ezt a világ legtermészetesebb dolgának érezte: “Így kerek a világ!”. Tordai Teri is rendkívül büszkén fogadta lánya sikereit, sőt sokszor még egy kicsit irigy is volt rá, amikor olyan fiatalon felkérték, hogy játssza el Élektrát vagy Lady Macbethet. “Szívesen lettem volna akkor a lányom helyébe, ez az igazság.”


A beszélgetés az anyaság problémájára terelődik: mind a négy színésznő anya is egyben, sőt nagyszerű anyák: nekik sikerült összeegyeztetni e különös szakmát a magánélettel. Tordai Teri azt mondta, hogy amikor terhes lett a lányával, akkor nem is foglalkozott azzal, hogy mi lesz a karrierjével, hiszen ezután gyermeke lett a legfontosabb. Sőt állítása szerint anyaként sokkal nagyobb szerepeket kapott, mint korábban. Hámori Ildikó is úgy emlékszik vissza, hogy szülés után indult be igazán a pályája. De onnantól kezdve Dóri volt számára “az igazi főszerep”. Hasonlóan vélekedik Dóri is, sőt azt mondja, hogy bizonyos szerepeket könnyebben is tud eljátszani, jobban át tud élni azáltal, hogy megtapasztalta az anyaság érzését. Horváth Lili pedig arról beszél, hogy nála a család egy biztos pontként, a nyugalom szigeteként működik, ami megvédi és ahová mindig visszahúzódhat. “A család egy erős bázis, mert így van, aki hazavár, akivel megoszthatod az élményeid.”


A beszélgetés további részében egy kicsit visszaterelődik a szó a karrierre, a sikerekre, kudarcokra, kedvenc szerepekre, majd Mészáros Márta, rendező méltatja a művésznőket, illetve szól egy pár szót a magyar film jövőjéért is. Bábel Klára játéka keretezi az estet.