Trendmagazin

A Chanel divatház története

1909-ben nyílt meg az első Chanel üzlet Párizsban

A Chanel divatház létrejötte egyértelműen Gabrielle “Coco“ Chanel nevéhez fűződik. Egyszerű varrónői pályafutása hatalmas divatbirodalomban vált teljessé. Ezt a folyamatot mutatja be a nem régiben elkészült film, melynek címe „Coco Chanel“.

1909-ben nyílt meg az első Chanel bolt a Párizsi Balsan apartment földszintjén. A Balsan ház népszerű találkozóhelye volt a vadászsportot kedvelő párizsi elitnek, ahová a férfiak rendszeresen magukkal vitték a mindig legfrissebb divat szerint öltözködő hölgyeiket is. Így adott volt a lehetőség, hogy Cocotól vásárolják a különféle rendkívül újszerűen és divatosan díszített kalapokat. Ebben az időszakban ismerkedett meg Coco Arthur „Boy“ Capel-el , aki szintén tagja volt a Balsan-i vadászcsoportnak. Arthur felismerte az üzletasszonyt Coco-ban és segítette abban hogy szert tegyen egy saját bolthelységre Párizsban a Cambon utca 31 szám alatt. Az épületben akkor már volt egy másik női-divattal foglalkozó bolt, ezért a bérleti szerződés nem engedélyezte ruhák tervezését és kivitelezését, ezért továbbra is kalapok készítése volt Coco számára az első számú foglalatosság. Mindeközben Coco fejében már számos ötlet és terv rejtőzött, amelyek első számú célja az volt, hogy megreformálja az akkori nők viseletét, kényelmesebbé, lazábbá, és egyszerűbbé tegye. Kezdetben csak önmaga számára készített olyan öltözeteket, melyekben könnyedén tudott dolgozni, lovagolni, és nem utolsó sorban levegőt venni. A tervei megvalósítását heves indulatok követték. Természetesen sokan felháborítónak találták a kor ízléséhez képest „sivár” kollekciókat. Egy-két elit társaságbeli hölgy tetszését azonban sikerült megszereznie magának és így lassan de biztosan meghódította magának a párizsi elitet.

1913-ban két Chanel női sportruházati bolt is megnyitotta kapuit a vásárló közönség előtt Deauville-ben és Biarritz-ben. Gabrielle mélyen megvetette azoknak a nőknek az ízlését, akik ezekbe a menedék városokba érkeztek, mivel Chanel ruhatervei a női szépséget egyszerű öltözetekkel kívánta kiemelni, az akkoriban általánosan jellemző fényűzően és dúsan díszített ruházat helyett. (Belle Époque).

Az Első Világháború is hatással volt a divat alakulására. A szénhiány miatt a legtöbb helyen -a férfiak katonai szolgálata miatt- nőknek kellett olyan gyári munkákat végezniük, melyek elsősorban férfiak munkakörei közé tartoztak a háború előtt. Az ilyen jellegű munkákhoz szükségük volt meleg és „tartós“ ruhákra, melyekben könnyedén tudtak mozogni és megfelelőek voltak az adott munkahelyi körülményeket között is. Ez pedig Chanel ízlésvilágának a teljes hódítását jelentette, hiszen az agyoncicomázott kirakatbaba ruhák korszaka ezzel egy időben lejárt, és előtérbe kerültek az egyszerű és praktikus női viseletek

A háború ideje alatt újabb Chanel bolt nyitotta meg kapuit a párizsi Ritz Hotellel szemben, a Cambon utcában. Itt flanel blézereket, egyenes len szoknyákat, matrózmintás felsőket, hosszú pamut pulcsikat és szoknyakabátokat lehetett vásárolni. Chanel a tervezői évei kezdetén bizonytalan anyagi körülményi miatt pulcsikhoz való anyagot vásárolt elsősorban az alacsony áruk miatt. Az anyag lágy esésű volt, s így teljesen beleillett Coco terveibe, melyekre az inspirációt gyakran a férfiak viseletéből merítette. Különösen az egyenruhákból, melyek viselete a háború 1914-es kitörésével szélsebesen elterjedt. A divatbeli ízlése 1915-re Franciaország szerte elterjedt, a letisztultsága miatt. 1916 és 1917 között a Harper’s Bazaar című újság említette meg, hogy Chanel neve minden vásárlólistán szerepel, ekkorra úgy vált ismerté, mint lelkiismeretes és a részletekre is figyelmet fordító divattervezőnő.

Az 1920-as évek trendjének megfelelően Chanel gyöngyökkel díszített kollekciókat tervezett, melyek a mai napig modern és divatos darabjait képeznék bármely hölgy ruhatárának. 1921 re tehető az első parfüm bemutatása, amely a napjainkra világhírű Chanel Nr. 5 illat születésének dátuma. Earnest Beaux készítette Coconak az illatot, aki a szerencseszáma után nevezte el. Természetesen az illat hatalmas sikert aratott, ehhez a kampányhoz köthető talán a leghíresebb Chanel reklám, mely Marilyn Monroe közreműködésével készült. 1923-ban a Harper’s Bazaarnak adott interjújában Coco kifejezte, hogy szerinte az egyszerűség képezi minden igazi elegancia alapját.

Chanel kisestélyi ruhái kialakítottak egy napjainkig tartó trendet. Coco szerint nem a fekete ruha a szép hanem a nő a fekete ruhában. 1937-ben kidolgozott egy kollekciót kifejezetten a kis termetű hölgyek számára. Az 1930-as évek Elsa Schiaparelli-vel való versengéssel teltek, de ez csak átmeneti rivalizálásnak tekinthető. 1932-ben Chanel bemutatott egy ékszer-kiállítást, melynek központi eleme volt mindvégig a gyémánt. Több nyaklánc is mint pl. az „Üstökös“ vagy a „Szökőkút“ 1993-ban újra a divatvilág figyelmének középpontjában tündökölhetett. A II. Világháború előszelei miatt, Coco visszavonult és a párizsi Hotel Ritzbe költözött az új udvarlójával, egy náci tiszttel Hans Gunter von Dincklage-dzsel. Ebben az időszakban csak a parfümök és a kiegészítők voltak kaphatóak, az akkoriban működő butikokban.

Amikor Franciaország Adolf Hitler és a Náci Németország uralma alá került 1940-ben a főhadiszállásukat a Ritz-ben építették ki. Az akkori pletykák szerint Coco jó viszonyban volt a németekkel. Sőt Chanel életrajzírója állítja, hogy a Német vezetőség elküldte Coco-t Winston Churchillhez egyfajta látogatásra, ami része volt egy titkos béketárgyalásnak. Franciaország felszabadítása után Coco Chanelt azonnal letartóztatták bűnpártolás vádjával, de Churchill közbenjárt az érdekében és elengedték. A felszabadulás után azonban több francia polgár is önkényesen megbüntette azokat a francia nőket, akikről azt hitték, hogy együttműködtek a nácikkal. A vélt vagy valós alapú pletykák miatt Coco is ilyen célpont volt ezért Svájcba menekült. 1953-ban tért vissza Párizsba, ahol ekkor a divatvilág ura Christian Dior volt. Chanel felkereste régi támogatóit üzleti megbeszélések céljából, és rövid idő alatt újra top-márkává vált. Ugyan ebben az évben Coco elkezdett együtt dolgozni Robert Goossens ékszerésszel, hogy megtervezzenek egy sorozat Chanel ékszert, amelyek kiegészítik az öltözeteket. Két évvel később már pikévarrásos bőrtáskákat is lehetett Chanel tervezésében vásárolni. Ugyanebben az évben az első férfi parfum a Pour Monsieur is napvilágot látott. Chanel és a tavaszi kollekciója 1957-ben a Dallas-i Fashion Awards-on Fashion Oscar-t nyert. Gabrielle „Coco“ Chanel 1971 január 10-én halt meg, 87 évesen. Egészen a halála napjáig dolgozott és tervezett. (pl. Olymic Airways légi kísérő egyenruhák) Halála után Jacques Wertheimer vette át az egész Chanel-ház vezetését. Kritikusai szerint nem törődött sokat a céggel, ezért az átlagosan teljesített.

Napjainkban Alain Wertheimer a Chanel vezérigazgatója. A divatház kínálata az utóbbi években számos termékkategóriával bővült ( kozmetikumok, napszemüvegek, karórák) és egyik kasszasikert követi a másik. Világszerte ismert minőségi és megbízható termékei, luxuscikkei számos ország polgárának jelent biztos pontot a divatvilág állandó váltakozásai között.