A kezdetekben Versace és a modern divattervei nem váltottak ki világraszóló hatást, egészen addig, amíg Gianni nem találkozott az akkoriban jól ismert amerikai fényképésszel Richard Avedonnal, az ő segítségének köszönhetően Gianni megkülönböztethető tervezői stílusa és a munkáiban fellelhető speciális szépség elkezdett megjelenni világszerte a különböző főbb vezető divatmagazinok fedőborítóján. Az avantgarde művészeti jellegzetességek keveredése a reneszánsz általános bájával, valamint a képzelet határtalan gazdagságával világszerte tiszteletet váltott ki a divatvilág tagjaiból. Gianni bátor és kreatív stílusa konzisztensen kihívást intézett az akkori divatvilág felé. Rendkívül különleges anyagokat használt fel, melyek a kortárs kultúrát egyesítették a magas művészettel. Ennek az extravagáns stílusnak köszönhetően hamar megnyerte nemzetközi elismerést. 1982-ben Gianni nyerte meg a Cutty Sark és a Golden Eye díjakat az 1982-1983-as őszi/téli női kollekcióval- melyben bemutatta a híres fém chain-mail öltözetet. Ezen kívül a Golden Eye díjat még háromszor nyerte meg 1984-ben 1990-ben és 1991-ben.
1982-ben Versace elkezdett a Teatro della Scala színháznál dolgozni, mint kosztümtervező a Veronai produkciókhoz. 1985-ben a Silver Mask kitüntetést kapta a színházi élethez való hozzájárulásáért. 1988-ban a Cutty Sark Díj bizottsága az egész földön leginnovatívabb és legkreatívabb tervezőnek nevezte.1993-ban Gianni is elnyerte a híres neves Fashion Oscar díjat és a francia és az olasz miniszterelnökök is kifejezték a személye iránt érzett tiszteletüket.
1994-ben sor került a berlini butik megnyitására a köztiszteletben álló Kurfürstendammban. Ezen kívül szeptemberben megnyílt a berlini Kunstgewebermuseumban a „Versace Signatures“ című kiállítás, valamint Gianni kiadta angol nyelven is a könyvét „Designs“ (Tervek) címmel (olasz címe: „Vanitas- Ricami e Decori- Decori e Ricami“) a Leonardo Arte kiadóval Richard Avedonnal, Bruce Weberrel együttműködve, Versace ezen felül még három széleskörben elismert kötetet adott ki: „Men without ties“ (1994), „Do not disturb“ (1995) és „Rock and Royalty“ (1996).
Ennek a töretlen sikertörténetnek azonban nem várt módon szakadt hirtelen vége, 1997 júliusában Gianni Versace-t a miami-i otthona előtt lelőtték. Emiatt a cég vezetése a húga Donatella Versace kezébe került. Donatella már 1981-től kezdve dolgozott a bátyjával együttműködve, sőt több alkotáshoz ő adta az ihletet Gianni számára. Vannak, akik szerint Donatella koncepciója a divatról és a tervezésről éppen ugyan olyan szevedélyes mint a bátyjáé volt. Akárhogyan is nézzük el kell ismernünk, hogy az ő vezetése alatt a márkanév megőrizte eredeti tartalmát, és ezzel egy időben kiszélesedett a termékpaletta parfümökkel, napszemüvegekkel, sálakkal, nyakkendőkkel, fehérneművel, táskákkal, bőr-, porcelán-, üveg-,és tolltermékekkel, ágyneművel, bútorzattal is. Valóban elmondhatjuk, hogy a modern stílusával a Versace-ház az élet minden területére kínál alternatívákat az arra vágyók számára.
A Versace birodalmat fémjelző logó Medusa fejét szimbolizálja. Mivel Gianni-t mély és erős kötelékek fűzték az irodalomhoz és a művészetekhez, valamint rendkívül szerette a görög mitológiát érthető, hogy a logó kiválasztásában is ezekhez nyúlt vissza. Medusa történetét választotta, ami első hallásra furcsa lehet, azonban ha egy kicsit mélyebben belegondolunk, megérthetjük mit akart kifejezni vele.
A legenda egy hölgyről szól, aki sértést követett el az istenek ellen ezért büntetésből szörnnyé lett változtatva. Azért lett megbüntetve, mert megengedte Poseidon tengerek istenének, hogy elcsábítsa Aphrodité istennő templomában a bünetése pedig az lett, hogy a gyönyörű szép haját kígyókká változtatták és akárki csak ránézett az emberek közül az kővé változott. Habár nem valószínű, hogy ez a történet jutna bárkinek az eszébe, ha a Versace divatházra gondol ( „valami olyan csúnya hogy kővé változtat?”), de Gianni pontosan ezt használta ki a Medusa logóval, miszerint elég lehet csak egy pillantás a brand stílusára, és elveszhet benne az ember örökre.