Trendmagazin

Álláskeresés Magyarországon

Lehetőségek, kihívások, trendek

Mik a lehetőségek 2011-ben hazánkban, ha valaki állást keres? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy friss diplomásnak? Egyáltalán, számít-e a papír és a nyelvvizsga? Cikkünk a keresleti tendenciák és elvárások mellett bemutatja a kínálati oldalt is.

A tudatos karrierépítés a modern fiatalság egyik attribútuma, amely már – jó esetben – a gimnáziumban elkezdődik, hiszen egy-egy álláshoz szükséges ismertet nem pótolhatunk a felsőoktatásban. A friss diplomás generáció körében fontos szerepe van a brand értékének, összefüggésben a hírnevével, vagyis a legtöbben az adott cég vonzerejének függvényében döntenek – ezt támasztja alá, hogy a Mercedes (aminek a gyára még fel sem épült Kecskeméten), vagy az Audi hazai gyáraiba igen sokan jelentkeznek minden évben. A karrier és szakmai fejlődés lehetősége, valamint a kereset döntően meghatározó, így a jelentkezéseket tekintve egyértelműen kimagaslóak azon vállalatok, akik hitelesen kommunikálják magukat. Emellett a fiatalokban él az a kép, hogy egy erős multi garantált anyagi hátteret nyújt az alkalmazottainak – ami persze nem feltétlenül igaz. Több felmérés igazolja, hogy a megkérdezett pályakezdők csak felületesen ismerik a megcélzott vállalatot. Egyre lejjebb csúszik az egy pozícióban eltölteni kívánt idő mértéke is, a munkavállalók minél hamarabb akarnak feljebb-, vagy tovább lépni, így egyes cégek (pl. a L'Oréal) lehetőséget adnak a vállalaton belüli mobilitásra.

Több vállalat – pl. a MOL – egyes egyetemekkel stratégiai együttműködés keretében igyekszik levadászni az ígéretes munkaerőt, amely program keretében szakmai napokat, és gyakorlati lehetőséget is kínálnak. Nem csak friss diplomások körében népszerű az a tendencia, amikor az elhelyezkedni kívánók állásportálok hirdetései között szemezgetnek, emellett pedig a kapcsolati háló az, aminek keretein belül igyekeznek sikerrel járni. Az évente megrendezett állásbörzék mindig sok kiemelkedő lehetőséggel kecsegtetnek, viszont szigorú feltételekhez kötik a „jobb” állásokat. Ide érdemes már több példányban kinyomtatott önéletrajzzal érkezni, és az esélyes helyeken leadni, kapcsolatot felvenni. Szakmai gyakorlatnak is felfogható átmeneti munkákat – call centerben, asszisztensként, stb. – egyes esetekben már a szakirányú hallgatás nélkül is meglehet pályázni.

A pályakezdők többsége a vágyott cég alkalmazottainak és a családnak a véleménye mellett a személyes benyomásra hagyatkozik. Hazánkban ugyanakkor meghatározó a „papír- orientáltság”, az a hozzáállás, miszerint minden esetben elengedhetetlen az igazolható hozzáértés, viszont nem ritka, hogy valakit a túlképzettség miatt nem vesznek fel. A diplomát kézhez kapott pályakezdőknek terveik tükrében érdemes figyelembe venni a karrierépítési lehetőségeket a kiszemelt cégnél: sok nagy vállalat rengeteg energiát, egyéni áldozatot, túlórát, stb. vár el, amit csak hosszas évek után honorál meg több száz ezres fizetéssel és szolgálati kocsival. Szintén akadályt jelenthet a hazai oktatási rendszer lexikális jellege, vagyis hogy kevés a gyakorlati ismeretszerzés, így a meglévő kompetenciák ellenére is lecsúszhat egy-egy állásról a pályázó.

Az álláskeresők körében ritka az előretervezés, és a magabiztosság, ugyanis a legtöbben még a munka keresése közben sem tudják, milyen területen kívánnak elhelyezkedni. Szakemberek szerint azonban nem a bizonytalanság az oka, hogy sokan a végzettségüktől távol eső területeken is szerencsét próbálnak, hanem az, hogy mindenképpen állást szeretnének. Ezzel némileg rokon hozzáállás, hogy a kiszemelt cégbe mindenképpen igyekszik bejutni a pályázó, majd belülről építkezve törekszik az eredetileg várt pozíció elérésére.

A sikkes szakmákkal együtt változtak az elvárások is a pályázók részéről, de ma már jobban tisztában vannak lehetőségeikkel a pályakezdők, így ritka az azonnali magas fizetést és kocsit elváró jelentkező. Az interjún a jelentkezők többsége a cégtől várja, hogy bérajánlatot tegyenek, ezt többen a válság hatásának tekintik. Pályakezdőként legkevesebbet a termelési szektorban dolgozók kapnak (120 ezer forint körül), az IT bizonyos területein viszont nem irreális a 250 ezer forint körüli elvárás. Egy átlagos teljesítményű pályakezdő fizetése viszont 8%-kal növekszik az első két év alatt. Juttatások tekintetében a telekommunikációs cégek és a bankszektor a legbőkezűbb, bár itt nagy részben természetbeniek a juttatások (ruhapénz, utalványok, stb.).

A pályakezdőknek azonban mindenképpen érdemes azzal számolniuk, hogy sok az olyan jó állás, ahol külön igény a gyakorlat (nemzetközi vállalatoknál ez minimum 2-3év), a nyelvtudás pedig már nem szorítkozik egyetlen idegen nyelv felsőfokú ismeretére, általában kívánt egy másik középszintű tudása is. Az idegen nyelvvel kapcsolatban fontos annak gyakorlati ismerete, mindenképpen számítani kell egy idegen nyelven folytatott részre az állásinterjúban. Azok számára, akik még nem rendelkeznek konkrét elképzelésekkel könnyebbség lehet egy alapképzés (BSC), ugyanis ez megfelelő tudást nyújt, ráadásul piacképes is, viszont hátránya, hogy sokan kerülnek ki egyetemekről megegyező tudásszinttel. Egy állás kiválasztásánál azonban a megfelelő képzettség ellenére is érdemes figyelembe venni, hogy el tudja-e magát képzelni az ember az adott cégnél évek múlva is, még ha nem is jut feljebb a ranglétrán. Emellett az is fontos, hogy kedvvel tudja valaki végezni a feladatát, mert ha valaki szereti, amit csinál, és ért is hozzá, mindenképpen hatékony munkavégző lesz, ami az első és legfontosabb minden cégnél.