Trendmagazin

A virtuális és a fizikai harca

Az e-könyvek piacának alakulása

Amióta a könyvnyomtatás az 1400-as években megjelent, szó szerint megváltoztatta a világot. A reformáció találmányaként milliók hitbéli meggyőződése alakult át, és idővel a könyv különleges luxustermékből a mindennapok tárgykultúrájának részévé vált. De vajon hozhatnak-e a különféle mobileszközökön milliószámra megjelenő elektronikus könyvek a nyomtatáshoz hasonló forradalmat?

Az alig pár éve megjelent e-könyvek (elektronikus formátumú könyvek) nem csak a kiadókat, hanem az olvasókat, sőt, magukat az írókat is új kihívások elé állították. Természetesen, mint sok modern újdonságot, ezt is az Internet hívta létre. Az egyre terjedő mobileszközök, és azok kijelzőinek fokozatosan javuló minősége adott nagyobb lendületet a már közel tíz éve kialakult digitális formátumú irodalom olvasásának – többnyire illegálisan. Ezek „házilag”, amolyan lelkesedésből fakadó begépelt könyvek voltak, amik később miniőségibb, sőt legális formában is megjelentek a világhálón. A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról például minden témakörben, több ezer elektronikus könyvet lehet letölteni ingyen, és teljesen legálisan. A legalitás kérdése igen fontos, hiszen egy digitális formátumú könyv előállítási költsége ugyan jóval alacsonyabb egy nyomtatott kötetnél, ugyanakkor a végtelen számú kinyomtatási lehetőséget, valamint a digitális szöveg gond nélküli kimásolását teszik lehetővé. 1998-ban jelent meg először a maiakhoz leginkább hasonló képességű e-könyv olvasó, a SoftBook .

A kétezres évek közepén a Sony olyan olvasókat adott ki melyek úgynevezett „e-tintát” használtak, ez azóta elterjedt technológia. 2007 hozta el napjaink e-könyv piacának hajnalát, amikor az Amazon.com kifejlesztette az elektronikus tartalmakat megjelentetni képes Amazon Kindle-t. Ettől kezdve készített több elektrotechnikai cég is saját e-könyv olvasót, amik kifejezetten e célra rendeltettek, legtöbbjük másra nem is volt képes. Az Android rendszert, valamint más, hasonló (iOS, Symbian, stb.) operációs rendszert futtató okostelefonok még a kifejezetten e-könyvek olvasására kifejlesztett eszközöknél is látványosabban képesek a virtuális irodalmat megjelentetni. Egyes programok esetében az oldalak közötti váltást a képernyő sarkánál, a virtuális papír odébb lapozásával tudjuk elvégezni. Tehát mostanra rengeteg módszer és program létezik e-könyvek olvasására, sőt fokozatosan növekszik a „kiadott” elektronikus irodalom.

Ezek alapján mire számíthatunk a világ könyvpiacának további alakulása tekintetében? A helyzet odáig jutott, hogy a kiadók, sőt maguk a szerzők latolgatják a Gutenberg galaxis lehetséges halálát. E-könyvolvasóval rendelkezők 15%-a azt állítja, többet nem vásárol papír alapú könyvet – a legáltalánosabb indokok a „zsebben elférő több ezer kötetes könyvtár” valamint a „minimális helyigény”. Januárban José Manuel Barroso a Federation of European Publishers képviselőivel folytatott beszélgetésében „egészen biztosan” könyvnek minősítette az e-könyvet. Ennek kiváltó oka a Nemzetgazdasági Minisztérium vitája az e-könyveket megillető áfa mértékéről. A vita azért is érdekes, mert Európa digitális könyvpiaca meg sem közelíti az amerikai mértéket, bár a jelenleg még elég szűk a kínálat egyre szélesedik. Ezzel párhuzamosan a szerzők – annak ellenére, hogy világszerte is mindössze néhány ezer író él kizárólag az írásaiból – hevesen ellenzik a digitális kiadások növekedését, tartva attól, hogy az olvasók egymást közt terjesztve a műveket, megfosztják a szerzőket a jogdíjaktól. Többek szerint ez a formátum váltás akár odáig is vezethet, mint ami a CD-vel történt pár éve, hiszen a CD ipart csekély tíz év alatt küldte padlóra az illegális, korlát nélküli zeneletöltés. Nos, ha a jogdíjól nem is esnének el, egy papír alapú könyv után 3,9 dollár a jogdíj példányonként, viszont egy e-könyves változat után csupán 2,1 dollár. Ráadásul míg egy 26 dollárért értékesített, keménykötésű könyv nyomdaköltsége négy és fél dollár, addig egy tíz dollárért letölthető elektronikus könyv előállítási költsége mindössze 50 cent. A Newsweek magazin szerint (az észak-amerikai piacot vizsgálva) 29,3 millió dollár folyt be 2009-ben e-könyv értékesítésből. Például Stieg Larsson Millenium-trilógiájának papír alapú kiadásából 30 millió példány fogyott 2010 őszéig, az Amazon Kindle-re ebből 1 milliót vásároltak.

Visszatérve kicsit a hazai állapotokhoz, itthon kevés kiadónak van megfelelő digitális archívuma, valamint kevés húzónév van a digitális kiadású művek szerzői között. Megoszlanak a vélemények, hogy melyik az a mindent felülmúló olvasó, ami meghozhatja a piac áttörését, hiszen az erre talán leginkább alkalmas iPad eléggé drága, viszont a már hagyományosnak számító e-könyv olvasók tömeges elterjedése drasztikus áresést eredményezhet ezen a területen, az így olcsóbbá vált olvasóeszközök pedig még inkább kelendővé válhatnak.