Nemrégiben új tudományos áttörést ért el egy új-zélandi kutatócsoport: génmódosítással
olyan szarvasmarhát hoztak létre, amely allergénekben szegény tejet ad.
Az tehéntejben több allergizáló anyag is megtalálható, ezek közül egyik legjelentősebb
az úgynevezett béta-laktoglobulin (BLG). Ennek mértékét sikerült jelentősen csökkenteni
annál a tehénnél, akinek születését egy sor kísérlet előzte meg. Végül RNS-interferencia
segítségével sikerült elérni a várt eredményt. Következményképp a borjú farok nélkül látta
meg a napvilágot, jelenleg is teljes egészségnek örvend, bár tejtermelését mesterségesen
kellett megindítani. A jószágot Daisy névre keresztelték.
A béta-laktoglobulin, az alfa-laktalbumin, és a kazein igen sok kellemetlenséget okozhatnak
a rájuk érzékenyeknek, leggyakrabban csecsemőknek, kisgyerekeknek, bár a felnőtt lakosság
körében sem ismeretlenek a panaszok. A tejfehérje allergia egy veleszületett anyagcsere-
betegség, amit az esetek nagy százalékában kinő a beteg, viszont sokan később is érintettek
maradnak. Sőt, többeknél erre csak felnőttkorban derül fény. (Nem összekeverendő a
laktóz intoleranciával!) Tejfogyasztás után a beteg bél- és bőrpanaszokat, légzési gondokat,
súlyveszteséget, és több kellemetlen tünetet is tapasztalhat.
Jelenleg többen aggodalommal fordulnak az áttörés felé, néhányan etikátlannak titulálják
a génmódosítást, egyesek pedig kifejezetten izgatottak. Hosszú távú eredmények még
nem állnak rendelkezésünkre, annyi azonban bizonyos, hogy Daisy tehénnek nem kell
szégyenkezve elbújnia Dolly bárány mögött.