A magát nemes egyszerűséggel ruházati művésznek nevező hölgy állítása szerint édesapjához fűződő emlékei miatt kezdett el mindenféle helyre nyakkendőket, ingeket és dzsekiket függeszteni. Később megfejtette, hogy ennek a sajátságos művészetnek köszönhetően az emberek átvitt értelemben nem tesznek mást, mint a ruhák kapcsán az emlékeikbe kapaszkodnak.
Egy biztos, Kaarina Kaikkonen valóban sajátságos díszítései mellett nem lehet elmenni vélemény nélkül, ebből következően az embereket nagyon megosztja minden egyes ilyen alkotás, ám az utcákra kifüggesztett ruhák megálmodója nem adja fel, tervei szerint egyre nagyobb közterületeken kívánja prezentálni művészetét.