Bár a számok nem támasztják alá, hogy a Lebegő Szálloda valóban önellátó lenne energiáját tekintve,Puzzolante koncepciója szerint sok minden múlik a festékkel érzékenyebbé tett napelemek beépítésimódján és anyagán is. A szálloda magába foglalna két 15 mm vastag üvegszálas réteget, amitbalsafával erősítenének meg. Közöttük így egy 30 centiméter széles vákuum képződne. ÉrdekesPuzzolante javaslata, mely szerint a napelemeket nemcsak a külső rétegekre kellene ráhelyezni,hanem a belsőkre is, így nemcsak a természetes fényt, hanem a mesterségeset is fel lehetnehasználni.
A 20 méter hosszú hotelt úgy tervezték, hogy 6 ember aludhasson kétágyas és kettő egyágyasszobákban. A szobák mindegyikéhez természetesen saját fürdőszoba tartozik. A 110 négyzetméteresbelső tér a hálószobákon kívül tartalmazna még egy nagy közös étkezőt, egy konyhát, egy társalgótés egy hidat is. A külső faborítású fedélzetről nem hiányozhatna a forró vizes jakuzzi sem. Puzzolanteállítása szerint a hotel legfontosabb megkülönböztető jegye egy víz alatt kapszula lenne, ami elégtágas 6 kanapé számára. E kapszulából 360 fokban körültekinthetünk és gyönyörködhetünk a tengeriélőlényekben.
A hajtómű működését és szerkezetét illetően, ami a legfontosabb része lenne az önellátásról szólóterveknek, még elég kevés részletről beszélhetünk. Az egyetlen biztos pont a tervben, hogy ezt ahotelt egy tengerparti járműnek és nem óceánjárónak tervezik. Ez az egy dolog már most bizonyos.Ez pedig egy alapvető fontosságú dolog az energiatermelésben.
A technológiai valóság kontinuumában a konceptuális dolgok nem mindig valósíthatóak meg éscsupán a képzelet egy-egy szárnyalásai maradnak. Mégis Puzzolante úgy gondolja, hogy megéri időtáldozni a Lebegő Hotel megvalósítására: a látványtervek megmutatják, hogy a belső tervek mármajdnem teljesen megvalósultak, a lakóegységek tökéletesen kialakítottak. Mindenesetre jó volna,ha valósággá válhatna a terv, mert nemcsak izgalmas és látványos épület lenne, de még hihetetlenmódon környezetbarát is.