Trendmagazin

Mi fán terem a Cheescake?

Budapest legparádésabb főzőiskolájában jártunk

Ellátogattunk a Chefparade Főzőiskolába, hogy bemutassuk nektek milyen jó hangulata van egy ilyen közös konyhai programnak, közben pedig azt is megtudtuk, hogy ebben a suliban még bulizni, randizni vagy akár jótékonykodni is lehet az órákon.

Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy részt vennék egy főzőiskola tanfolyamán, ami egyébként egyre népszerűbb elfoglaltságnak számít a legtöbb korosztály számára. Hogy miért? Mert egy ilyen órán játékosan tanulhatod meg a különböző sütési-főzési praktikákat, nem egyedül kell a konyhában tüsténkedned, hanem barátságos légkörben, vezető segítségével, s hát az sem mellékes, hogy a nagy mutatvány végén nem neked kell az irdatlan mennyiségű lábost elmosogatnod, a remekművet viszont hazaviheted. Én a Chefparade Főzőiskola mellett tettem le a voksomat, a rengeteg lehetőség közül pedig Csiszér Dóri cheesecake tanfolyamát választottam az úgynevezett Csoki és süti műhelyben.

Érdekesen indult ez az izgalmas program, ugyanis számomra ott derült ki, hogy párosan kellett érkezni, hozzám pedig Dóri automatikusan beosztotta Mohácsi Zoltánt, aki hamarosan alapsütemény kurzust fog tartani az iskolában. Nem mellékesen pedig Zoli főállású cukrász Gianni, Trattoria Pomo D’oro éttermében, úgyhogy fel kellett kötni a gatyámat! Ezen a tanfolyamon négyfajta sajttortát készítettünk el három óra alatt, mégpedig a következőket: Mascarpones cheescake kivivel, a tradicionális New York-i csoda, Csokis-chilis és Ricottás torta csoki darabokkal. A receptekkel nem sorrendben haladtunk, hiszen először például kétfajta linzertésztát kellett összegyúrni, amit pihentetnünk kellett, majd elkészítettük a kekszes sajttorta alapokat, végül pedig az isteni töltelékeket.

Zolival remekül működtünk együtt, sok tanácsot adott, megtanított apró trükkökre. A kiváló alapanyagokkal, és konyhai eszközökkel pedig gyerekjáték volt sütni. Szerintem az is nagyon fontos, hogy ki vezet egy ilyen munkafolyamatot, Csiszér Dóri személyében pedig egy igazán profi, lelkes és türelmes szakembert ismertem meg.

Amíg a frissen kisült sajttorták még egy kicsit hűltek a nagy kóstolás előtt, addig készítettem Dórival egy interjút, mert szerettem volna jobban megismerni ezt a sulit.

Mikorra nyúlik vissza a Chefparade ( ejtsd: séfparádé) Főzőiskola múltja?

Öt éve, igazából egy hobbikonyhaként jött létre ez az iskola. A főnökünk, Kócsa László, közgazdász szakon végzett, de imádott főzni, a munkájából kifolyólag pedig nagyon sokat járt külföldre, ahol rengeteg nemzeti konyhát ismert meg. Emellett céges tréningekkel is foglalkozott és igazából ezt a két dolgot összegyúrva hozta létre az iskola első helyszínét a Páva utcában.

Hogyan lehet összekapcsolni a főzést egy csapatépítő tréninggel?

Eleinte sokan nem értették, hogyan is működik ez, de aztán egyre több cég jelentkezett és szájról szájra terjedt a hír, hogy van egy ilyen lehetőség. Ezek tulajdonképpen vidám-lazító főzések, mely során 4-8 fős alkalmi teamekben készítünk el egy-egy fogást, amiből összeáll egy 3-7 fogásos ebéd vagy vacsora. Igény szerint a jelentkezőknek kitalálunk vicces feladatokat, vagy komolyabb versenyeket is, de ha például jótékonykodni szeretnének, arra is lehetőségük van, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére főzzenek le 50-150 adag ételt és ki is osszák a rászorultaknak. Ezen kívül még azt is biztosítani tudjuk, hogy egy külső helyszínre vonulunk ki egy mobil konyhával, beleértve minden más szükséges kelléket is , és mondjuk egy budapesti irodaház tetőteraszán tartjuk meg a tanfolyamot.

Ezen kívül mivel színesítitek még a repertoárotokat?

Az alap és tematikus tanfolyamok mellett rengeteg szolgáltatással várjuk az érdeklődőket. Szervezünk például házibulikat vagy leánybúcsúkat, kitaláltunk egy olyan koncepciót is, ami, a korábban tv- ben látható Vacsora csatára épül, de ha valaki az otthonában szeretné megvendégelni a barátait, akkor ki is tudunk települni a lakásba egy profi séffel, az alapanyagokkal és a konyhai eszközökkel is, így neki csak a társasággal kell foglalkoznia. Természetesen a gyerekekre is gondoltunk, nekik is tartunk főzőtanfolyamokat, ahol a szülőknek nem is kell ott maradni velük, hiszen egy séf-animátor irányításával párokban vagy csapatokban maguk készítik el a menüsort. Nekik is szervezünk zsúrokat, de a nyári táborunkba is szívesen várjuk őket, ahol minden nap újabb tematika köré építjük a foglalkozásokat.

Ha jól tudom nálatok még randizni is lehet egy-egy tanfolyamon?!

Így van, egyedülállónak számít hazánkban a társkereső főzés. A rapidrandi.hu-val vagyunk több mint három éve kapcsolatban, havonta egyszer pedig tartunk közösen egy ilyen estet. Ilyenkor ugyanannyi lány és fiú vesz rész az órán, az alapszituáció, vagyis a főzés pedig rengeteg lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre. Több visszajelzésünk is van arról, hogy alakultak már ki szerelmek itt a konyhánkban.

Ahol most vagyunk, az a Csoki és süti műhely, ez a legújabb helyszínetek?

Igen, idén áprilisban nyitotta meg a kapuit ez a műhely, mert szerettünk volna az édességekkel külön is foglalkozni. Itt is minden szolgáltatás igénybe vehető az előbb említettek közül, de a legtöbb foglalkozás kifejezetten a sütikre és csokikra épül. Most nagy kedvenc például a „kézműves bonbonok mikulásra” vagy a „francia desszertek” tanfolyamunk, de a pontos órarendünket megtalálhatják a weboldalunkon. Ez a sas utcai helyszín egyébként napközben kávézóként is működik, bármikor be lehet jönni hozzánk egy finom házi forró csokira vagy péksüteményre.

Korábban főzőtanfolyamokat vezettél, egy éve viszont már a csokiknak és sütiknek szenteled az életedet. Nehezebb munkafolyamatok ezek?

A csokoládéval nem lehet úgy foglalkozni, mint a főzéssel! A csokinak lelke van, és ha valaki ezzel dolgozik, akkor teljesen rá kell hangolódnia, szerelmesnek kell lennie. Sokkal nagyobb precizitást igényel, mint bármelyik főzés, komoly kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy minden sikerüljön.

Gyerekkoromban is imádtam az édességeket, azok közül is azok voltak a kedvenceim, amik rendkívül pepecselősek voltak. Általában a szeretteimnek is mindig saját készítésű csokit adtam ajándékba, de akkor mélyült el igazán a kapcsolatom ezzel a csodával, amikor egy mestertől megtanultam a legfontosabb fortélyokat.

A beszélgetés végén már alig vártam, hogy megkóstoljam a sütiket. Bevallom őszintén még most is összefut a nyál a számban, ha azokra az ízekre gondolok, egyszerűen isteniek voltak, főleg a csokis- chilis és a New York-i cheesecake-t zártam a szívembe, a hozzá készített málna öntettel együtt. Még jó, hogy haza is tudtam vinni belőlük, így legalább még két napig ízlelgethettem életem első sajttortáit.