Trendmagazin

Országok, ahol megállt az idő

Lesújtó GDP adatok

2002­-ben egy professzor páros, Richard Lynn és Tatu Vanhanen egy máig vitatott könyvet publikáltak, melynek címe „IQ és a gazdag nemzetek”. A könyv egyáltalán nem meglepően elég ellentmondásosnak tekinthető, hiszen megpróbálta rangsorba állítani az egyes nemzeteket az átlagos IQ-szint alapján. Egyes módszereket csak vázlatosan tekintettek át, így végül is Lynn­nek és Vanhanen­nek nem sikerült a teljes lakosság intelligenciáját megvizsgálniuk. Néhány számadatot a szomszédos országok által elért pontszámok alapján állapítottak meg, néhányat csak megbecsültek, és megint csak néhánynál létező adatokat használtak fel­ így aztán sokan elégedetlennek ítélték ezeket a megállapításokat. A szerzők nem elégedtek meg az első megállapításokkal, így ismét kockára tették a tudományos hírnevüket, amikor is a világ nemzeteit kifejezetten csak az átlagos IQ alapján rangsorolták. 2006­-ban tehát egy másik könyv, „IQ és a globális egyenlőtlenség” címmel látott napvilágot. Azon tény mellett, hogy már a társaik is gúnyolódtak rajtuk, az adatok eredetiségét, és az ezekből levont következtetéseket figyelembe véve, ez a könyv már a kiadónál is komolyabb vitákat okozott. A könyvet a Washington Summit Publishers adta ki, Lynn­t nem sokkal később rasszizmussal vádolták meg, amíg Vanhanen­t a finn hatóságok kezdték el vizsgálni, miután őt is szintén faji gyűlölettel vádolták meg.

Figyelembe véve a könyv ellentmondásos témáit, a vitatott kiadót, és a vádakat, melyeket a szerzőkkel szemben támasztottak, a legjobb, ha ezt a listát csupán egy tájékoztató jellegű információként, sem mint tudományos tényként fogjuk fel. Ha egy tízes listáról lenne szó, 10­.ből 9 ország Afrikából kerülne elő, ahol a sok nemzet oktatását gyakran az éhínség, zavargások, és háború szakítja félbe. További bizonyíték, hogy óvatosan vegyük szemügyre ezt a listát az is, hogy csupán bizonyos adatok lettek begyűjtve. A szerzők valóban nem mindegyik országból gyűjtöttek be adatokat a lista elkészítéséhez, valójában inkább úgy tűnik, hogy az egyes számadatokat és eredményeket az adott országtól nagyon is távol, például Spanyolországban. Ez eléggé megkérdőjelezhetővé tette az eredményeket. Függetlenül attól, hogy a professzorok munkája fölött igencsak potenciálisan baljós felhang áll, azt érdemes figyelembe venni, hogy ezen listának talán tényleg van némi valóságalapja. A pénz hiánya, a gyenge színvonalú oktatás, és az átláthatatlan, sokszor korrupciótól hemzsegő politika a fő okai, amiért ezek az országok felkerültek erre a listára.

6. Etiópia, átlagos IQ: 64

Etiópia volt az az ország, mely sokkolta a nyugati világot az 1980-­as években, amikor a pusztító éhínség nyilvánvalóvá vált, melyet tovább súlyosbítottak a több éves háborúk, és az ország földrajzi elhelyezkedése is, Afrika északkeleti részében. Körülbelül egymillió ember éhezik ebben az országban, és bár a jótékonysági események, melyek folyamatosan élő támogatások megpróbálják megkönnyebbíteni ezen emberek életét, túl gyakran fordul elő az, hogy a pénzt, amit élelmiszerre küldenek nekik, fegyverekre költik. Habár az etióp oktatási rendszer az elmúlt időszakban némi fejlődést mutatott, még mindig a korrupció áldozata.

5. Gabon, átlagos IQ: 64

Gabon egy kicsi ország Afrika középnyugati részén. Az országnak relatíve magas GDP-­je van, körülbelül 13 ezer dollár személyenként, és egy közepes pozícióban, a 106. helyen található az „Emberi Fejlettségi Rangsor” alapján. Az állami költségvetés körülbelül 10 százalékát az oktatásra teszik félre, és a 6 és 16 év közötti gyermekek számára tankötelezettség van előírva. Mindezek ellenére a túlzsúfolt tantermek, és az oktatás nagyon alacsony színvonal helyezi el Gabont ezen lista ötödik helyén. Az ország pozíciója úgy tűnik, valami rendellenességet tükröz, figyelembe véve a GDP-­t, és a HDI adatait, így elképzelhető hogy Gabon éppen Lynn és Vanhanen sokak által kritizált, és hibás módszertanának az áldozata lett és ezért foglalja el a listán ezt a helyet.

4. Mozambik, átlagos IQ: 64

Mozambik egy nagyobb ország az afrikai kontinens délkeleti sarkában. Az országban az elmúlt néhány évben látványos GDP emelkedés volt tapasztalható, azonban az ország még mindig szenved, leginkább az életminőség és az élettartam nem megfelelő itt, a korrupciónak, a folyton pusztító mozambiki polgárháborúnak –mely intenzíven 1977­-től 1992-­ig tartott, és amely eddig körülbelül egymillió ember életét követelte. Ezen kívül az országban nincs elég iskola sem.

3. Sierra Leone, átlagos IQ: 64

Ismét egy olyan afrikai ország, melyet a polgárháború tett tönkre, többnyire az értékes földben lévő ásványok miatt­ mely ez esetben a gyémánt volt. Ez az aprócska ország a nyugati part mentén helyezkedik el, és a neve eggyé vált a véres gyémántkereskedelemmel, ahol a gyémánttal nem csupán kereskednek, de gyakran gyémánttal fizetnek olyan katonai műveletekért, melyet a kialakult kormány ellen követnek el. A polgárháború során rengeteg iskolát romboltak le, és habár néhányat ezek közül már újjáépítettek, ez mindenképp negatív hatást gyakorolt az állam oktatására. Az országban összesen 3 egyetem van, és próbál kiszolgálni 6 millió embert (összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban közel 4500 főiskola, és egyetem található).

2. Saint Lucia, átlagos IQ: 62

Ez az egyetlen nem afrikai ország a listában, mely a Karib-tengeren elhelyezkedő Saint Lucia szigetállam nevet viseli. Ez az aprócska ország mindössze 617 négyzetkilométeren található, és 173 765 ember lakja, a GDP-­je pedig 1.2 milliárd dollár, ami igencsak csekély. Az oktatás ingyenes, és kötelező is, az ország elég jó helyezést ért el, hiszen az „Emberi Fejlettségi Rangsor” szerint a 88. helyen áll. Úgy tűnik, hogy a szegénység és a gazdagság egyenlőtlen eloszlása a fő tényező, és a legfelsőbb oka annak, hogy Saint Luciában ilyen alacsony az IQ szint.

1. Egyenlítői­-Guinea, átlagos IQ: 59

Figyelembe véve a cikk bevezetőjében tett állítást, miszerint például Egyenlítői­-Guineáról is nevetséges módszerekkel szereztek információkat, úgy tűnik, elég tisztességtelen, hogy ez a kis közép-afrikai ország lett az első ebben a listában. Mindezek ellenére azonban valóban van némi kemény valóság Egyenlítői­-Guineával kapcsolatban, például ott vannak az emberkereskedelemmel kapcsolatos problémák, valamint az a szomorú tény is, hogy minden ötödik gyermek meghal, még mielőtt elérné az 5 éves kort. Az országot elítélték már a szörnyű emberi jogok miatt, és amiatt is, mert az ország összköltségvetésének kevesebb, mint az 1%­át költik oktatásra. A korrupció, és a vagyon egyenlőtlen elosztása­ mely az olajexportnak köszönhető­, szintén olyan tényezők, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénz nem oda megy, ahova kellene költeniük.