Trendmagazin

Egy fergeteges hétvége két keréken

A Trendmagazin a Super-Moto-Cross vendége volt

2012.02.17 | Szabó Adrienn

Napok óta nagy készülődés folyt a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban, felépült a hírhedt pálya. A Danubius Hotel Arena és a szervezők szíves fogadtatásának köszönhetően nagyon szép mezőny gyűlt össze a versenyre. Tökéletesen alakult a hétvége, tudjatok meg többet a Trendmagazin beszámolójából!


Mint azt már előző cikkünkben olvashattátok, egy igen különleges pályát terveztek a hétvégére, a nyíregyházi elemek nehezítették a motorosok dolgát; ugratókkal, rámpákkal, mosódeszkákkal és gyorsító egyenesekkel tarkították a ringet. Igazából építettek a motorosoknak egy játszóteret, legalábbis így nézett ki kívülről. Ez korántsem volt így, minden egyes akadály óriási fizikai felkészültséget és rendkívüli lélekjelenlétet igényel. A hozzám hasonló „szakértők” kedvéért elmondom, hogy a mosódeszkás mutatványok igen rázósan tudnak alakulni, főleg, ha elakad az illető két borda közt. Mint azt megtudtam, ilyen beakadt pozícióban elég nehéz a motort beindítani, szépen meg is kérdeztem, miért nem tolja át a bordán, a kérdésem csak megmosolyogták. Nem bírtam a kíváncsiságommal így az edzés végén felmértem a terepet, megközelítőleg 20-30 centiméter magas fa rönkökről beszélünk, szám szerint kilenc darab ilyen keresztbe fektetett hasábbal találkoztak a srácok, körönként. Azonnal megértettem miért nem tolják át, mert ezen csak átemelni lehet amihez igen jó kondiban kéne lenni. Az ügyesebbek lazán hármasával aprították a fát, míg sokan egyesével, ha már a favágásról esett szó, mindenképpen szót kell ejtenem egy bohókás, tündéri fickóról, aki a beharangozóban a pályánál is veszedelmesebb ellenfél színében volt feltüntetve. Az erkélyről szemlélve az eseményeket, megállapítottam, hogy ez a hapsi ki van csukva, hogy normális legyen, gondolkozás nélkül tolta a Hungaroringtől kölcsönzött bálák irányába ellenfeleit. A lihegőben szembejött velem, motort tolva egy vidám, mosolygós férfi, egy fekete sapka alól kócosan kilógott az őszes haja, ugyan abban a fiatalos laza szellemben közlekedett a backstage-ben, mint a húszas éveiket gyűrő srácok. Persze egy női szem is megnézi ám a kétkerekű paripákat, így egy kedves mosoly után megnéztem a motort, amin ott díszelgett, hogy: 111. A mosoly rám fagyott és kérdő tekintettel néztem körbe, vajon tényleg ő az, nos felvilágosítottak, hogy igen, ő a híres és hírhedt, Őrült Favágó.

Az edzésen a csarnok minden zegzugában megfordultam, hogy a lehető legtöbb irányból megnézzem az eseményeket. Egyszer helyet foglaltam a célegyenes elejébe, többeknek ismerős lehet a jelenet, a 101 Kiskutya című filmből, amikor az állatok csínytevéseit követően a kipufogóból tömény fekete füst lövell a két gazfickó arcába. Én ezt megtapasztaltam, onnantól tömény kipufogógáz – a lelkemre kötötték a fiúk, hogy így írjam – illatban úsztam. A csodálatos élményt követően rájöttem, mit jelentett a meghívásomba foglalva, hogy az edzésen majd átveszem a verseny hangulatát és a showra beleszeretek a motocross és supermoto sportba. A hangulat és némi velejáró illat is rám ragadt, de bevallom, hogy mindennél jobban élveztem, azt már annál kevésbé, hogy jó pár esést végignéztem. Nem csak én hangoltam a versenyre, hanem a motorosok is, az elején még a neccesebb kanyarokban illedelmesen integettek egymásnak, hogy menjen csak a másik, az előzékenységükön csodálkoztam is, azonban percről percre forrósodott a hangulat és egyre csúszósabb volt a talaj. Az egymást egyre jobban borogatni vágyó riderek új ellensége a gumicsík lett, ami egyébként egy ártalmatlan aszfaltékesítő, most viszont a fával brutális kettőst alkotva a legcsúszósabb duo egyik tagjává vált.


A megnyitó ceremóniára a riderek pár NAVARA platóján, a bajnokok pedig az Álomautó Múzeum jóvoltából amerikai oldtimer járgányokon érkeztek. Daniel Müller most ünnepelte a születésnapját, ez alkalomból magazinunk is a legjobbakat kívánja neki! A szervezők meglepték egy óriási ajándékkal, ezt mindenki vegye a szó legszorosabb értelmében, ugyanis kapott egy igen jó húsban lévő hölgyet, aki egy óriási ajándékdobozból bújt elő.

A versenyt nagyon vártam és végig izgultam. A sajtós erkélyről, akár bukón simogathattuk volna a métereseket ugrató motorosokat, a két szélen pedig láthattuk az elégedett mosollyal a lihegőbe érkező versenyzőket. Ki is emelnék közülük párat! Kezdeném a hölgyekkel, ugyanis volt két mindenre elszánt, belevaló, osztrák lány, akiknek igen sok férfi csak a bukósisak alól kilógó és lobogó copfját láthatta, mert Laura Höllbacher és Jasmin Poppenreiter nem hagyta szégyenkezni a női nemet, könnyű szerrel a hátuk mögött hagytak jó pár férfi versenyzőt, persze csak a pályán. Pető Ádám utcahosszal vert rá a mezőnyre a szombati amatőr MX döntőn, így lazán bezsebelt egy első helyet. Az 55x-es számmal induló Dudás Attila Supermoto kategóriában nem titok, hogy a világ egyik legidősebb aktív versenyzője. Több rekordot tart és tavaly ő lett a szlovák bajnok is.

Németh Kornél is részt vett a rendezvényen, de csak begurult legjobb barátja hátán, ugyanis egy sérülés miatt ő most nem versenyezhetett. Azt viszont illik tudni róla, hogy ő az első magyar MX3-ban, aki világbajnokságon pontot szerzett. Tóth Ádám évről évre azzal fenyegeti a népet, hogy visszavonul, de ő az élő példa arra, hogy ez a sport az ember életének olyan részét képezi egy idő után, hogy képtelen abbahagyni. Mi sem szeretnénk, hogy abbahagyja, hiszen a hétvégén neki köszönhetően többször is megszólalt a Magyar Himnusz és kevesen bicegnek mosolyogva kedvesükhöz olyan lelkesen, mint ő a lihegőben, egy szóval jó látni minden lépését, gurulását és sántikálását. Látszik, hogy igazi szerelmese a sportnak. Ifj. Kökényesi György (Kiskökény) is az asszisztálók soraiból figyelte a történéseket, mégis érdemes megemlíteni egy igen komoly teljesítményét. Rekordot állított első keréken gurulásból, ilyen módon 225 méterrel ő tette meg a leghosszabb távot. Hujber Péter is említésre méltó, ugyanis nem csak MX kategóriában versenyez, hanem ő a többiek közt egyedülállóan, aktív a Freestyle-ban is.

Fotó: Kodrucz Gergő

Ahogy azt megígérték a szervezők, gazdagon tarkították a versenyt show elemekkel, így többek közt egy Brazil Samba táncelőadást is láthattunk, mely elrepített egy karnevál kellős közepére. A quad és triál bemutató roppant látványos volt, tele olyan, közel kaszkadőri mozdulattal, mely nehezen utánozható és igazán veszélyes is. Talmácsi Gábor bebizonyította, hogy nem csak a kétkerekűeket uralja, hanem egy GoKartban is érvényesül a pályán, vasárnap első helyen végzett a rövid, bemutató jellegű versenyen. A legnagyobb durranás azonban a Vivien Vance fürdőruha bemutató volt. A 10 döntős az oldalsó lelátók tetejéről gurult le a tíz szépséggel, a lépcsőn, a közönség sorai közt. A lányok egy izgalmas koreográfia keretében megszabadultak motoros szerkójuktól és felvonultak a 2012- es szezon, legújabb, trendi bikinijeiben. Jobb volt, mint bármelyik hergelőshow a végső döntő előtt! Nem bírom ki, hogy ne hozzam össze a témát az esküvőrovatommal, így elmesélek egy kedves kis történetet a női olvasók, és az ötlet nélkül álló férfiak kedvéért is. A konferanszié elkezdte faggatni a lányokat, ki a leghelyesebb versenyző szerintük, egyöntetűen a 90-es srácra voksoltak, akit ki is hívtak, hogy válasszon egy modellt magának. Az ajánlatot kedvesen visszautasította és elmondta, hogy ő már bizony választott és csak a barátnőjét szereti, akit lehívtak a közönség soraiból, pár rövid kérdés után pedig, hős motorosunk feltette az élet legnagyobb kérdését 4.000 ember előtt a lánynak. Ez a kérdés, a ’Hozzám jössz feleségül?’ volt, amire a lány boldogan igent mondott. Sok Boldogságot kíván nekik a Trendmagazin is!

Fotó: Szamosi Árpád

Amikor több újságíró megkérdezte tőlem, mi közöm a motorozáshoz és a hozzá kapcsolódó témákhoz, elmondtam, hogy határozott és éles kritikával tudom illetni a motor-csizma-motoros ruházat-bukósisak szettek szín, forma és anyagbeli harmóniáját. Ez óriási nevetést váltott ki mindenkiből egészen addig, míg pár óra múlva két dolgot is bebizonyítottam: az én számból is tűnhetnek a szakszavak teljes mértékben természetből fakadónak és igen gyorsan megtanultam a dolgokat, a második pedig az, hogy igenis nagy a jelentősége annak, mit viselnek a motorosok. Már a pályán kiszúrtam, ki lesz az én emberem, aki alátámasztja az állításom, így el is csíptem pár szóra Majláth Lórántot, aki a 686-os számú paripát uralta:

Mennyit számít az, hogyan jelensz meg egy versenyen? (megjegyzem egyértelmű és határozott választ kaptam, nem erőszakoltam rá az interjú alanyra, hogy mit mondjon!)

Nagyon sokat számít!

Mi alapján választod ki az adott szettedet, van esetleg kedvenced?

Igen, van, ez a rózsaszín, amit ma viselek. Az aktuális divat alapján választok, mert ahogyan az utcai divatban, úgy a motocrossban is vannak mindig aktuális trendek.

Vannak konkrét motocross ruha tervezők is?

Persze, márkánként megvannak a tervezők is.

Van esetleg kedvenc márkád?

Igen, az én kedvencem az OBG.

Szóval maradjunk annyiban, hogy igenis van köze a divatnak a motorozáshoz, és rengeteget számít, miben jelennek meg a versenyzők. Lóri egyébként egy nagyon stílusos pink-lila szettben volt, a két szín tökéletesen harmonizált, és ehhez a szetthez pedig mindenki képzeljen el egy igaz, belevaló motorost. De a többiek megjelenésébe sem tudnék belekötni, másik nagy kedvencem a nyár hangulatát idéző kanárisárga-narancssárga összeállítás volt, amiben ha nem csal az emlékezetem, Hujber Péter volt. A pályán nem lehetett szem elől téveszteni, nagyszerű játéka mellett üdítő látványt jelentett divatkritikus szemmel is.

Fotó: Leó

Dani Müller, akiről programfüzetben azt írták, hogy mindenben a „leg”, nálam ő is kényelmesen elfér a divatdobogósok közt, nála a kesztyűtől a motorig minden passzolt egymáshoz. Visszatérve a legekhez, a mezőny legidősebb versenyzője, neki van a legtöbb bajnoki címe, a legkidolgozottabb teste, ő a legszorgalmasabb, a legsportszerűbb és a legnépszerűbb, én kiegészíteném annyival, hogy: az egyik legszerényebb és legközvetlenebb. Nem gondol magáról többet, mint ami: ember. Ezért készítettem vele interjút, amit az utolsó pillanatra hagytam, hogy a feelingbe benne legyen a siker mámora is. Így nyílt lehetőségem arra, hogy készítsünk egy fotót a motor és a serlegek társaságában is.

Hogyan érezted magad Magyarországon?

Nagyon jól éreztem magam, nagyon jó hétvégém volt Magyarországon. Nagyon örülök, hogy itt versenyezhettem és remélem, jövőre vissza tudok jönni.

Mi a véleményed erről a furcsa, faburkolatú pályáról?

Nos, igen, ez egy kicsit csúszós, de én szerettem, nekem jó volt, szóval alig várom, hogy jövőre újra ugyanezen menjek.

Szóval jövőre is számíthatunk Rád?

Igen, ha tudok motorozni, nem sérülök le, visszajövök, nagyon szeretnék visszajönni Magyarországra és itt tölteni egy kicsit több időt, mint három napot, szeretnék egy rövid vakációt itt.

A szezon előtt álltok, nem féltél, vagy mit gondoltál a rizikóval kapcsolatban? Arra gondolok, hogy egy esés vagy sérülés kockázata mit jelentett neked?

A szezon előtt állunk és nagyon sok gyakorlásra van ilyenkor szükségünk, például az olasz pályákon. Ehhez a sporthoz nagyon jó kondiban kell lenni, óriási fizikai felkészültséget igényel. De jól vagyok, jól érzem magam, szóval nem lesz probléma a szezon megkezdésével.

Sok sikert kívánunk akkor a következő szezonban és reméljük, jövőre újra találkozunk!

Köszönöm, én is remélem!

Fotó: Szamosi Árpád

Jövőre újra Super-Moto-Cross, remélem ott találkozunk és újra végig izgulhatunk együtt egy hétvégét 2013-ban is!