Trendmagazin

Sztár verdák

Autók, amik filmek fontos szereplői voltak

Hírességek luxusautóiról gyakran hallani, viszont ritkábban esik szó egy-egy olyan négykerekűről, ami maga is fontos filmszerepet „játszott el”, pedig vannak filmek, amikben a kocsik szinte kiemeltebb szerepet kapnak a színészeknél. Cikkünk a leghíresebb guruló sztárok közül mutat be néhányat.

A modernkor legnagyobb találmánya a közlekedést megkönnyítő autó. Az, hogy mennyire a mindennapjaink részévé vált, mutatja, hogy nem készül már film kocsik nélkül, sőt, némelyik Hollywood-i film éppen a kocsik iránti rajongásra épít. Ilyen volt például a Tolvajtempó című mozi Nicholas Cage és Angelina Jolie főszerelésével. A film története, hogy a Cage által megformált volt profi autótolvaj kénytelen ismét visszatérni, hogy öccsét megmentse: 50 luxus autót kell ellopnia, mindössze 24 óra alatt. A filmben majdnem mind az ötven autó megjelenik, bár csak egy-egy képkockányira, ugyanakkor a legnagyobb szerepet a filmbeli „legnagyobb falat”, egy 1969-es Mustang Shelby GT 500-as kapja, más néven „Eleanor”. Az 500 lóerős kocsi különféle változatokban elérhető, a filmben szerepelt verzió utolsó pár eladó példánya megközelítőleg 250 ezer dollártért kapható. A GT 500- asokban egy 7000 köbcentis, nyolchengeres motor dübörög.

Ha már Mustang, akkor érdemes megemlítenünk a filmtörténet szakmai körökben is nagyra tartott autós filmjét, a Steve McQueen főszereplésével készült „A San Francisco-i zsarut”. Az 1968-as alkotásban egy akkor vadiúj Mustang GT 390-es volt McQueen mellett a másik főszereplő. A San Francisco utcáin leforgatott fantasztikus üldözéses jelenet, amiben végig bőgnek a V8-asok, legendássá vált és megteremtette a későbbi üldözéses jelenetek bizonyos sémáit, a film a vágásáért pedig Oscart kapott.

A filmtörténetben igen egyedülálló alkotás Steven Spielberg első nagyfilmje, amivel berobbant a köztudatba, ez volt a Párbaj 1971-ben. A film története egyszerű: egy elhagyatott úton egy kamion sofőrje próbálja megölni a főszereplő férfit, viszont a kamion sofőrjének az arcát a film során egyszer sem látjuk. A főszereplőt alakító Dennis Weaver egy Plymouth Valiant-tal veszi fel az egyenlőtlen küzdelmet az arc nélküli sofőr robusztus Peterbilt 281-esével szemben.

1985-ben elkészült a Vissza a jövőbe trilógia első epizódja, ami kétségtelenül az év legnagyobb durranása volt a filmvilágban. Robert Zemeckis filmjének egyik „főszereplője” a csupán két évig (1981 és 1983 között) gyártott De Lorean DMC–12 nevű sportautó. A több mint négy méter hosszú autó egy hat hengeres, 2849 cm³-es motorral volt szerelve, 8 másodperc alatt volt százon, végsebessége 210 km/h volt. A John DeLorean által gyártott sportkocsi a cég egyetlen modellje volt, és még a filmben „nyújtott alakítása” sem mentette meg a hamarosan bekövetkezett bukástól.

A filmvilág legtöbb autót használó karaktere kétségtelenül James Bond, őfelsége 007-es ügynöke. Majdnem minden küldetéséhez másik kocsit  használt, részben, mert majd' mindegyiket összetörte. Eddigi huszonkét küldetése alatt többnyire angol autókat használt, mint a Daniel Craig főszerelésével készült legutóbbi két filmben is, bár itt már nem rendelkezik a jármű szuper képességekkel. A Casino Royale-ban egy rövid, egyetlen perces jelenet alatt széttört a kocsi. A Quantum csendje pedig már úgy indul, hogy az Aston Martin DBS-t tönkreteszik egy üldözésben .

A legemlékezetesebb kocsija azonban mindenképpen az 1964-es Goldfingerben debütált Aston Martin DB5-ös volt. Bond harmadik küldetéséhez Q épített egy különleges képességekkel felszerelt autót. Van a kocsiban az üldözők ellen bevethető füstgép, golyóálló szélvédő, cserélhető rendszámtábla, kagylós rádiótelefon, késes abroncsok, radar, katapult ülés és kiemelkedő gépfegyver is. Akármilyen hihetetlen is, a kocsit tényleg megépítették, és a berendezés működött is, kivéve a gépfegyvert. Tavaly októberben az RM Auctions-nél került kalapács alá az az 1964-es DB5, aminek fakormányát maga Sean Connery forgatta. A kocsi 2 millió 912 ezer fontért, vagyis közel 920 millió forintért kelt el. Az 1963–1965 között gyártott luxusautóból a valóságban azonban csupán 983 darab készült. 282 lóerős, közel öt méter, és egy 3995 köbcentis motor hajtja. A másfél tonnás kocsi végsebessége 233 km/h.

Manapság sem ritka, hogy egy-egy autót egy film kedvéért építenek át, sőt, volt már példa arra is, hogy kifejezetten egy mozinak készített autót egy gyár. Ez a gyár az Audi volt, akik a 2004- ben mozikba került Én, a robot című Asimov-adaptációhoz készítették el az RSQ nevű tanulmányautót. A középmotoros koncepcióautót a német gyár kifejezetten termékelhelyezés céljából csinálta, ami nem ritka a filmiparban. A Julian Hönig által megálmodott autó egyébként valóban működik, és formai előfutára volt a napjainkban kiadott Audiknak, például az R8-asnak. A szénszálas kasztni „lunar silver” festékkel van bevonva, nagy fény esetén aranyló színben pompázik. Az autó másik érdekessége az eddig nem látott, pillangó-szerűen nyíló ajtók, valamint a digitális kijelző a műszerfalon, ami az Audi Multi Media Interface (MMI) ellenőrzési rendszere.

Az olasz meló című 1969-es filmben a menekülő rablóbanda három Minivel szeli át a várost, és teszi ki szélsőséges megpróbáltatásoknak a kis autókat. A koncepció bevált, és a film 2003- as remake-jében szintén három Mini Cooper szerepelt. A forgatás során egyébként háromnál jóval több kocsit használtak fel, ugyanis néhány tönkrement az igénybevétel során, valamint megerősített alvázúakat használtak az ugratásokhoz, és szétvágott autókat a kocsik belsejében készült felvételekhez, ugyanis az autókban nincs elég hely belül.

Európában már kultikussá vált egy francia vígjáték tetralógia, a Taxi. A Luc Besson rendezte 1997-es filmben a főszereplő Daniel egy Marseille-i volt pizzafutár, aki taxizásba kezd, és segít az ügyefogyott rendőr barátjának az ügyek felgöngyölítésében. A címadó járgány az akkor éppen megjelent vadiúj Peugeot 406-os. A film egésze egy nagy „Franciaország-reklámnak” is felfogható, azonban a másodpercek alatt sportkocsivá átalakuló taxi gondolata egyedülálló volt. A harmadik részben már egy ránc felvarrott 406-os szerepelt, a negyedik epizódban pedig a kor igényeihez szabva, lecserélték az előző szériát, és egy 407-es állt be a főszerepbe.

Szintén átalakultak, bár máshogyan a Michael Bay rendezte Transformers filmek főszereplői. Az robotok ugyanis „polgári” formájukban hétköznapi járműveknek tűnhetnek. Egy vérbeli amerikai szuperprodukcióhoz természetesen csak a General Motors szállíthatja a kocsikat, ezért változnak a jó és rossz robotok Hummerré, vagy éppen GMC-vé. A főszereplő Sam ( Shia LaBeouf) segítője Űrdongó, aki egy vadiúj, sárga Chevrolet Camaro Bumblebee-vé alakul át. A valóságban egy Camaro öt méter hosszú, és egy 6200 köbcentis, V8-as motor hajtja meg. Több mint 400 lóerős, és kevesebb, mint öt másodperc alatt felgyorsul 100 km/h-ra, alapára 23 ezer dollártól indul, kiviteltől függően. Az egyik robot, név szerint „Barikád” egy rendőri Ford Saleen Mustang-gá alakul át. Az autóversenyző Steven Saleen-ről elnevezett vonal a tuningolt verziók mellékneve. Egy ilyen Mustangban egy nyolchengeres, 4.6 literes motor zúg, a 485 lóerő pedig mindössze hat másodperc alatt röpíti százra az utasokat.

2008-ban Clint Eastwood készített egy nagy hatású drámát, aminek a címe egy autó neve volt, ez a Gran Torino. A film azért az autó kapta a címét, mert a xenofóbiás főszereplő Walt Kowalski (Eastwood) összetűzésbe kerül vietnamiakkal, amikor azok el akarják lopni 1972-es Fordját, és az egész film cselekménye és végkifejlete e köré a meghiúsult lopás köré csoportosul. Az eset kapcsán megismerkedik az egyik tolvajsráccal, akivel való barátsága megváltoztatja az idős Kowalskit, de a film így is tragédiával végződik.

1968-ban jelent meg először egy autó úgy vásznon, hogy személyiséggel rendelkezett. Ő volt Herbie, az „A kicsi kocsi kalandjai” című film főszereplője, aki jobban megmaradt a mozilátogatók emlékezetében, mint a főszerepet alakító Dean Jones. A tört fehér színű Volkswagen Beetle-ön egy kék-fehér-piros trikolór csík fut végig, száma pedig az 53-as. Az eredeti film óta franchise-á vált Herbie még öt másik filmben szerepelt, legutóbb 2005-ben, valamint egy TV-sorozatban is.

1982-ben már nem csak személyiséggel, hanem mesterséges intelligenciával rendelkező, beszélő autó is megjelent a képernyőn. Az 1982 és 1986 között futó Knigth Rider sorozat főszereplője David Hasselhoff mellett egy fekete Pontiac Firebird Trans Am volt, abból is a harmadik széria. Érdekes, hogy a való életben megbukott széria a képernyőn kultikus sztárrá lett, KITT néven, ami a „Knigth Industries Two Thousand” rövidítése. A GM gyártotta Firebird-ök a Camaro F-Body karosszériájára épültek, tipikus amerikai izomautók voltak. Többféle motorverzióban készült, létezett belőle hathengeres ( 2500 és 3800 köbcenti között) valamint nyolchengeres (5000 vagy 5700 köbcenti) változat.

Nem a Knigth Rider volt az egyetlen sorozat, ami fontos szerepet adott egy autónak. Ne feledkezzünk meg a híres magyar Tony Curtis, és Roger Moore szereplésével készült Minden lében két kanál című krimivígjáték sorozatról, amiben hol egy Ferrari Dino 246-osban, hol egy Aston Martin DBS-ben száguldottak a nyomozók. Hasonlóan nem adtak a kicsire a nyolcvanas évek egyik híres zsaru-sorozatának, a Miami Vice-nak a nyomozói sem. Crockett és Tubbs egy fekete Ferrari 365 GTS/4-et használtak, vagy egy fehér Testarossa-t. A sorozatot készítő cég nem akarta kockára tenni a csekély számú hozzáférhető, és eredetiben igen drága GTS/4-esek egyikét, így egy Chevrolet Corvette-et alakítottak át erre a célra.

Szintén olasz sportkocsit, egy tűzpiros Ferrari 308 GTS-t használt a Hawaii-i nyomozó, Thomas Magnum, akit Tom Selleck alakított a Magnum című sorozatban.