Trendmagazin

Testület a hamisítás ellen

Interjú dr. Tóth Zitával, a HENT titkárával

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, azaz a HENT titkárával beszélgettünk. Dr. Tóth Zita szívesen mesélt hamis termékekről, az apróhirdetésekben található hamisított árukról, az ezekkel kapcsolatos veszélyekről, jogi következményekről. És szóba került a fogyasztói felelősség fontossága is.

Ha egy külön testület jött létre a hamisítás ellen, akkor ez valószínűleg egy széleskörű probléma. Kijelenthetjük, hogy bárhol, bármikor belefuthatunk hamis termékekbe?

Sajnos igen, mind a fizikai, mind az online környezetben. Leggyakrabban piacokon, de az üzletekbe, butikokba is bejutnak hamis termékek. Korábban a hamisítás inkább a luxustermékekre volt jellemző, de ma már szinte minden fogyasztási cikkre kiterjed. Fellelhetőek hamis kozmetikai cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek, játékok, ruhák, mosóporok, olyan áruk is, melyek alapvetően nem túl drágák, mégis megéri őket hamisítani.

A különböző terméktípusokra később térjünk ki részletesen, de előtte arra lennék kíváncsi, hogy mikor alakult meg a HENT?

2008-ban jött létre, de 2011-ben megerősítést kapott kormányrendelet formájában. A célja pedig az, hogy valamennyi olyan szereplőt összefogjon, akik a hamisítások ellen küzdenek. Munkacsoportokban segíti, hangolja össze a minisztériumok, államtitkárságok és persze a különböző hatóságok feladatait. A hatóságok közül a NAV-ot (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) emelném ki, hiszen nekik van nyomozati és intézkedési hatáskörük a határokon, az országon belül, illetve az interneten is. A HENT-ben képviseltetik magukat azon cégek és iparágak, akiknek a termékeit, védjegyeit hamisítják, hiszen ez nekik egyrészt bevételkiesést okoz, másrészt a fogyasztók elpártolhatnak egy adott márkától, ha a médiából értesülnek arról, hogy probléma volt vele.

Egyre többen vásárolnak az interneten, megbízhatunk az ilyen honlapokban? Nem az „adok-veszek” oldalakra gondolok, arról külön beszéljünk majd.

Nagyon sok a hivatalosnak tűnő oldal, gyakran előfordul, hogy egy ismert márka nevével visszaélnek. A honlap címében is feltüntetik, csak egy kicsit másképp, például egy betűt hozzátoldanak a címhez, a márkához. Ezekkel óvatosan kell bánni, mi azt javasoljuk, hogy a fogyasztók jobban nézzenek utána annak, hogy az valóban egy hivatalos oldal. Körültekintőnek kell lenni, úgy gondolom, nem olyan nehéz eldönteni azt, hogy egy valódi, hivatalos forgalmazói oldalról van szó, vagy sem. Létezik a probléma, de nem vagyunk az online vásárlás ellen, de egyre több a visszaélés ezen a területen.

Szerintem most beszéljünk külön az apróhirdetésekről és a többi ilyen jellegű oldalakról. Ott milyen a hamis termékek aránya?

Rengeteg hamis termék van ebben a szektorban is. Minden ilyen oldalnak van felhasználói szabályzata, ez tartalmazza azt, hogy tilos jogsértő vagy hamis terméket hirdetni, és az is benne van, hogy le kell törölni az ilyen hirdetéseket. Ha az eredeti gyártó vagy annak képviselője bejelenti, tizenkét órán belül el kell tűnnie az adott terméknek. Magyarországon a hamis termékek vásárlása nem büntetendő, de az értékesítésének viszont komoly jogi következményei lehetnek, úgyhogy ezt nem javaslom senkinek.

És mi helyzet azokkal, akik tudják, hogy hamis termékeket vesznek? Ennek milyen veszélyei vannak? Mire számíthat az, aki a feketepiacról vásárol?

A fogyasztói felmérések alapján is mondhatom, hogy sokan vesznek hamis terméket. Az idei felmérés szerint a válaszadók tizennégy százaléka vett már hamis terméket az elmúlt egy évben.

Ez soknak számít?

Igen, mert ez csak azoknak az aránya, akik bevallották. Tapasztalataim szerint a fogyasztói felmérések során nem mindenki ismeri el, hogy tudatosan vett hamisítványt. Tehát az arány valószínűleg magasabb. Különösen annak tükrében, hogy huszonhét százalékuk igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vásárolna-e hamis terméket. De a veszélyek termékcsoportokként változnak, más hátránya van egy hamisított gyógyszernek, vagy egy hamis karórának. Volt már olyan panasz, hogy a Thaiföldön vett óra jól nézett ki, olcsó volt, de csak egy hétig működött. A gyógyszereknél és az élelmiszereknél magasabb a kockázat, mert ennek egészségügyi veszélyei is lehetnek.

Korábban nem hittem volna, hogy a hamis gyógyszerek kereslete ilyen magas. Patikákban is láttam már plakátokat és máshonnan is úgy tudom, hogy sokan vásárolnak bizonytalan helyekről. Ez tényleg így van?

Az internet a fő terjesztési területe a hamis gyógyszereknek, azon belül is potencianövelő szereket szereznek be így az emberek. Ezek vényköteles gyógyszerek, nem szívesen fordulnak orvoshoz az érintettek, egyszerűbb beszerezni máshogy. Általában ezekben a szerekben kevesebb, vagy sokkal több a hatóanyag, de olyan eset is volt, hogy festéket, vagy patkánymérget találtak benne. Sok hamis gyógyszert foglalnak le a hivatalos szervek Magyarországon és az Európai Unióban is.

Milyen büntetésre számíthatnak az illegális terjesztők? Akár hamis gyógyszerekről, akár más termékekről van szó.

A hamis termék előállítása, forgalmazása büntetendő. Ez szabadságvesztéssel is járhat, de ritkán születik ilyen ítélet, vagy azért mert nem találják az elkövetőt, vagy azért mert a bírák nem találják olyan súlyosnak a bűncselekményt. De a hamis gyógyszerek tekintetében a jogszabályok változni fognak, itt még szigorúbb büntetési tételekre kell számítani, valamint az is súlyosbító tényező, ha széles körben terjeszt valaki bármilyen hamisított terméket.

Térjünk még ki az audiovizuális piacra is! Ez egy elég szerteágazó téma, több oldalról is megközelíthetnénk, de ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy a törvényalkotás képes követni a technológia fejlődését?

A szerzői jogok és a szerzői jogalkotás sokat bírált terület, a technológia gyors fejlődése miatt nagy kihívást jelent világszerte és a hazánkban is. Azt tudni kell, hogy ez nemzetközi szinten szabályozott terület, bizonyos értelemben meg van kötve a kezünk, de jelenleg is folyik a párbeszéd a digitális piacról. A törvényalkotás igyekszik lépest tartani a korral, itt szerintem sok változás várható az elkövetkező három-öt évben. Nem biztos, hogy bűnözőnek kell tekinteni valakit, aki illegálisan filmet, vagy zenét tölt le. Lehetővé kell tenni reális összegért a legális hozzáférést, így szoríthatóak vissza az illegális letöltések.

A végén engedjen meg egy személyes kérdést: Mióta hamisítványokkal foglalkozik, és belülről ismeri ezt a világot megváltozott a látásmódja?

Igen, például figyelmesebb vagyok. A kollégáim is mesélték, hogy mindent elolvasnak egy terméken, ami csak rá van írva. Vagy például az utcán ki szoktam szúrni hamis női táskákat, talán korábban észre sem vettem volna.