Trendmagazin

TOP 10 magyar film a 80-as évekből

Maradandó magyar alkotások

2011.06.13 | Molnár Gergely

A rendszerváltás előtti utolsó évtizedben járunk Magyarországon, már nem diktatúra, még nem demokrácia. A politika és a közélet viszonyai, állapota a hazai filmesek munkáira is rányomta a bélyegét. De ennek ellenére, vagy éppen ezért, számos emlékezetes film készült ebben az időszakban.

A pogány Madonna (1980)


Ötvös Csöpi és Kardos doktor első ügye. Akkoriban sokan fintorogva fogadták a filmet, a Bud Spencer és Terence Hill filmjeire emlékeztető verekedős, poénkodós mozi, mégis maradandónak, emlékezetesnek bizonyult. Láttunk már ostobább és bénább lopásokat is a magyar és a nemzetközi filmtörténetben. Sok elégedett néző, valamint számos folytatás bizonyítja azt, hogy Bujtor István és Kern András párosa igencsak működőképes.

Mephisto I-II (1981)


Szabó István alkotásának kétségtelenül helye van a nyolcvanas évek legemlékezetesebb magyar filmjeinek listáján. Sem előtte, sem utána nem volt képes magyar film ekkora nemzetközi karriert befutni. 1982-ben Oscar-díjat kapott a legjobb külföldi film kategóriában. A főbb szerepekben Klaus-Maria Brandauer és Cserhalmi György, az operatőr pedig Szabó István állandó alkotótársa, Koltai Lajos volt.

Ripacsok (1981)


„ …egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha... ” – így hangzik a refrén vége. Ha nem is látta mindenki, Garas Dezső és Kern András duettje mindenképpen emlékezetes. Sándor Pál keserédes hangulatú filmjéhez Presser Gábor szerzett zenét. Stock és Salamon, a két jó barát régóta szórakoztatja együtt a kabaré közönségét, ám „meglepő módon” egy csinos, fiatal lány feltűnése veszélyezteti barátságukat.

Megáll az idő (1981)


Gothár Péternek, a film rendezőjének és alkotó társainak bizonyára „könnyű” dolguk volt, amikor egy 56-ot is érintő történetet kellett elfogadtatniuk a stúdió vezetőségével. De szerencsére sikerült, méghozzá olyan jól, hogy beleillik összeállításunkba. A hatvanas évek kádári Magyarországának világát ismerhetjük meg, börtönből szabadult nevelőapa, disszidálás (egy lopott autóval Dini és Magda nyugatra indul), és szól a rock and roll.

Jób lázadása (1983)


Zenthe Ferenc tehetsége nemcsak Taki bácsiként és a Tenkes kapitányaként maradt fent mozgóképen, hanem az Oscar-díjra jelölt Jób lázadásában nyújtott alakítása is maradandó. A zsidó Jób (Zenthe Ferenc), feleségével, Rózával (Temessy Hédi) 1943-ban örökbe fogadnak egy Lackó nevű fiút, aki viszont katolikus. De egy nap Jóbot és Rózát elhurcolják, szívbe markoló történet a magyar történelem szívszaggató időszakáról.

Te rongyos élet (1983)


Bacsó Péter a magyar filmszakma megkerülhetetlen alakja volt, a Te rongyos élet pedig kihagyhatatlan a nyolcvanas évek filmjeiből. Sziráky Lucy (Udvaros Dorottya) osztályideg, így kitelepítés vár rá, azonban az ünnepelt primadonna nem törik meg lelkileg, ugyanolyan keményen tűri sorsát, mint amilyen erőteljesen játszik a színpadon. Udvaros Dorottya remekel, Kern András pedig jófej, mint mindig.

Egészséges erotika (1985)


Bár sok jó magyar vígjáték van, mégis kevés az, amelyiken ennyit lehetne jóízűen nevetni, különösen a nyolcvanas években készült filmek között. Tímár Péter ekkor még nem hódította meg az országot Csinibabájával, de Rajhona Ádám, Koltai Róbert és Haumann Péter triumvirátusával felszerelkezve az első csatát megnyerte. Ha valakinek rossz napja van, azonnal nézze meg, ha más nem is, Rajhona Ádám arckifejezése, miközben meztelen nők kukkolása közben egy doboz kefirt ráz, biztosan elkergeti a rosszkedvet.

Macskafogó (1986)


Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a magyar filmeseknek az átlagosnál jobban megy a humor ábrázolása filmjeikben, legyen akár élőszereplős vagy – mint esetünkben is – animációs az alkotás. Akik látták Ternovszky Béla Macskafogóját, biztosan fel tudnak idézni legalább 2-3 poént belőle. Ez természetesen a sok, kiváló színésznek is köszönhető, akik a hangjukat adták a különböző karakterekhez. Igazam van, Safranek?

Szamárköhögés (1987)


Az évszám jelzi, hogy közeledünk a rendszerváltáshoz, így az 1956-os események is szabadabban jelennek meg Gárdos Péter filmjében. Egy család több generációjának bemutatásával láthatjuk az akkori történéseket, így egy emberközeli film született Garas Dezső és Törőcsik Mari emlékezetes alakításával.

Eldorádó (1988)


Eperjes Károly lehengerlő alakításával zárjuk listánkat, Bereményi Géza filmjének mindenképpen helye van a maradandó filmek között. A második világháború után, 1945-ben kezdődik történetünk és a budapesti feketepiacon és a korszak ínséges, bús körülményeinek bemutatásán keresztül eljutunk 1956-ig. És vajon miért Eldorádó a címe egy Magyarországon, a 40-50-es években játszódó filmnek? Természetesen ez is kiderül…