A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták. A vallon régió vezetése főként az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.
A belga regionális kormányzat végül csütörtökön megállapodott a brüsszeli központi kormánnyal az aláírás feltételeiről. Paul Magnette az egyezséget követően hangsúlyozta, "Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket".
Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők attól tartottak, hogy a CETA kudarca ellehetetlenítette volna az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást.
A szabadkereskedelem és a globalizáció százmilliókat védelmezett meg az éhezéstől és a szegénységtől, az emberiséget pedig az ellentétek uralkodóvá válásától - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásával zárult brüsszeli csúcstalálkozót követően vasárnap.
Tusk hangsúlyozta, a szabadkereskedelem hiánya elszigeteltséghez és protekcionizmushoz, majd pedig nemzeti egoizmushoz vezet és erőszakos ellentéteket eredményezhet. "Meg kell értetni az emberekkel, hogy megállapodás az ő érdekeiket szolgálja és nem kizárólag a vállalatokét" - fogalmazott. A nehezen létrejött megállapodás azt mutatja, hogy a nyugati országok összetartásának felbomlása nem lehet követendő irány - tette hozzá az uniós tanács elnöke.
Elmondta, az Európai Unió és Kanada által ugyancsak vasárnap aláírt partnerségi megállapodás kiszélesíti és megerősíti a kül-, a biztonság- és védelmi-, valamint az energia- és klímapolitikai közös stratégiát.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, a történelmi jelentőségű megállapodás az aláíró országok valamennyi polgárának jobb jövőt biztosít.
Az egyezmény legalább 20 százalékkal növeli meg a partnerországok kereskedelmét és dollár-milliárdokkal járul hozzá gazdaságukhoz. Emellett szélesebb piaci hozzáférést és nagyobb gazdasági fejlődést biztosít, valamint serkenti a munkahelyteremtést - tette hozzá.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, a hosszan elnyúló tárgyalásokat követően az uniós tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás végül megnyitja a kanadai szolgáltatások piacát az európai vállalatok előtt és befektetésre ösztönöz.
Az egyezmény létrejötte példaként szolgál majd a többi, mintegy húsz megegyezésre váró szabadkereskedelmi és politikai megállapodás számára is - tette hozzá. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontos lépésnek nevezte az egyezmény aláírását, amely segíti és fellendíti az európai és a kanadai gazdaságot.
A kereskedelem leegyszerűsödik, a vállalatok újabb piacokat próbálhatnak ki és munkahelyeket teremthet a felesleges költségek lefaragása, az egymást átfedő bürokrácia megszűnése által - mondta a főképviselő. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke vasárnapi közleményében hangsúlyozta, hogy a Kanadával megkötött megállapodás egy jó, modern, és előremutató együttműködés kezdete, eloszlatva az előzetesen hangoztatott aggodalmakat.
"Az unió nem fordíthat hátat a világnak" - fogalmazott. Európa elkötelezett amellett, hogy értékeinek megőrzése mellett együttműködjön partnereivel új lehetőségeket teremtve polgárai, valamint vállalatai számára - mondta a parlamenti elnök.
Az egyezmény vasárnapi aláírását késleltette, hogy a kanadai miniszterelnök repülőgépe a reggeli felszállást követően technikai okok miatt visszafordult az ottawai repülőtérre. Justin Trudeau és kísérete csak másfél órával ezt követően tudott újból elindulni Brüsszelbe a megállapodás véglegesítésére.
Hosszas egyeztetést követően szombaton az Európai Unió mind a 28 tagállama jóváhagyta a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezményt alkotó dokumentumok összességét. Az egyezmény elfogadását két hétig feltartóztatta Belgium francia nyelvű régiója, Vallónia parlamentje. Pénteken ez a testület is megállapodott, szombaton pedig szavazattöbbséggel megadta támogatását a belga szövetségi kormánynak, hogy aláírja a megállapodást, miután garanciákat kapott az aggályait illetően.
Az Európai Unió huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.